Magyar Katolikus Lexikon > P > Ploszkucén


Ploszkucén (Ploscuțeni, Vráncsa [Vrancea] m., Moldva, Ro.): 1. falu Homocea községben, a Szeret bal oldalán, a Tatros és a Szeret összefolyása alatt, Egyedhalmától [Adjud] keletre. Neve a rumén ~ átvétele, ennek alapszava a vsz. személy- vagy helynévi használatú ploșcuța (palack, kulacs) szóból származik (Kiss). Magyar lakossága az északi csángó nyelvjárást beszéli. - A szájhagyomány szerint a helyi bojár hozatta a szorgalmas magyarokat Szabófalváról és környékéről, a helybéli lusta oláh jobbágyok helyére. Jó gyümölcstermő vidék. Mondják, hogy innen indult volna az 1907-es moldvai parasztfelkelés. - Össz. lakosság: 1890: 900, 1912: 907, 1930: 1350, 1992: 2557. Vallás: r.k.: 1842: 378, 1851: 331, 1857: 360, 1890: 730, 1930: 1220, 1992: 2199 (358 g.kel.). Nemzetiség: 1890: a lakosok magyarok (Loculitorii sunt unguri - Lahovari), 1930: 1185 (magyar nyelvű). 1951: az isk-ban magyar nyelvű oktatás is volt: „Az első ciklusban 250 a száma a beiratkozottaknak. V. osztályban 25-, VI. osztályban 19-en járnak. A lakosság itten is magyarul beszél a családban... Kétnyelvűek, de egészen jól románul csak a 3., 4. osztályban tanulnak meg a gyermekek.” - 2. plébánia 1953-tól. Tp-át Szt Kereszt felmagasztalása tiszt-ére szent. A 19. sz. elején Valén, 1953-ig Foksány filiája. A tp. előtt álló kőkereszten: IT NYUGSZIK SAB MATYASNŐ DEMETER ANNA SÍRHANTYÁT EMLITI SIRKERESZT AKI SZÜLETETT 1826 ÉS KIMÚLT 1865 SEPTEMBER 13-ÁN. Mellette fakereszt: ÁLLÍTOTTA BÉRES GYÖRGY ÉVA TÁRSÁVAL 1908 MÁRC. 16. Ezek már nincsenek meg. Ma már csak az idősebbek beszélnek magyarul. Plébánosa 2002: Carmil Farțade. H.P.

Lahovari IV:777. - Domokos 1979:1433. - Kiss L. 1987:230. - Vincze 1999:230.