Magyar Katolikus Lexikon > P > Pilisszentlászló


Pilisszentlászló, Pest m.: 1. pálos remeték egykori kolostora. A Kékesnek is nevezett helyen a 13. sz: kőből épült kir. vadászlak állt, amelyet vsz. III. András (ur. 1290-1301) alakíttatott Szt László tiszt-ére templommá. 1291: Benedek veszprémi pp. felsorolta egyhm-je remeteségei között. István provinciális perjel 1294: az esztergomi zsin-on kieszközölte, hogy az esztergomi érs. kizárólagos joghatósága alá tartozzon. A visegrádi várnagy 1301 e. Kékesre vendég telepeseket hozott, ami ellen a veszprémi pp. tiltakozott, mert szerinte a hely nem Visegrád, hanem Szentendre határához tartozik. 1308. XI. 10: →Gentilis bíb., pápai követ a remeték kékesi házában, többek között Pál OP és Haimo OFM provinciálisok jelenlétében, Csák Mátéval tárgyalt Visegrád visszaadása és I. Károly Róbert (ur. 1308-42) elismerése érdekében. Károly kir-t is a monostor alapítójának tekintették nagy adományai vagy az 1353 e. Péter generális perjel alatt felszentelt új tp. építése folytán. I. (Nagy) Lajos 1358: Szentendrén a Kékes-patakán egy elhagyott malmot és egy malomhelyet adományozott. Száz év múlva uo. egy másik malmot is kaptak. 1456: Dénes esztergomi érs. Sződ határában a Rákos patakon malmot, 1457: Vácott szőlőt adott a remetéknek. 1493: Budán a Szombathely nevű negyedben, az Olasz u. végén házat kaptak heti két mise fejében. 1526-41: a monostor elnéptelenedett. 4 okl-ét az Orsz. Levtár őrzi. - 2. plébánia a székesfehérvári, 1993. V. 31-től az esztergom-bpi főegyhm. szentendrei esp. ker-ében. A mai Szt László-tp. a községen kívül É-ra, dombon, részben a pálosok tp-ának romjain 1770-72: épült fa-, 1805: kőtoronnyal. 1754-: pálos, ferences és kapucinus helyi lelkészek gondozták a szlovák telepeseket. A pléb-t 1783: alapították. Org-ját (1/5 m/r) 1892: Vavró Mátyás építette, 1943: a →Rieger gyár átépítette. Harangjait 1923: 43 cm átm., 1926: 52 cm átm. →Szlezák László öntötte. - A tp. a falun kívül áll, ezért a falu közepén a pléb. kertjében 1825: kpna, „kistemplom” épült Szűz Mária bemutatása tit-sal. A hétköznapi és vasárnap reggeli szentmisék 2000: is a kistemplomban voltak. - Anyakönyvei 1774-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl.; 1910: szl., m.; 1940: m., szl. - Plébánosai: Ferl Lőrinc, 1791: Blahó János, 1794: Habány István, 1798: Rezsnyi György, 1814: Simkó István, 1831: Obuch Pál, 1832: Vrchovina Márton, 1857: Cserveny János, 1868: Kürthy Dániel, 1888: Pasztorek István, 1892: Dittrich István, 1897: Mattyasovszky Gergely, 1920: Kaczvinszky József, 1925: Dittrich István, 1935: Szittyay Dénes, 1938: Bóna József, 1939: Lehotai János, Fekete Béla, 1948: Szakszon Dezső, 1950: Szopori János, 1961: Zahola Károly, 1969: Bednár Pál, 1973: Marczis Ferenc, 1985: Csizmadia György, 1990: Ackermann Kálmán, 1991: Jan Buzak, 1992: Ackermann Kálmán, 1993: Kabar Sándor. - Lakói 1785: 406 r.k.; 1840: 509 r.k., össz. 509; 1910: 788 r.k., 4 ref., 3 izr., össz. 795; 1940: 1116 r.k., 3 ev., 3 ref., össz. 1122; 1983: 900 r.k., össz. 952; 1997: 860 r.k., össz. 880. H.F.L.-Kabar Sándor

1. DAP II:408. - MRTp VII:166. - Györffy IV:700. - 2. Gerecze II:633. - Aggházy II:216. - SZJN 1977:213. - Patay 1982. - Tari 2000:113.