Magyar Katolikus Lexikon > P > Piliskeresztúr


Piliskeresztúr (Pilis vm.): egykori pálos remeteség a Pilis hegy nyugati lábánál, 2004: Kesztölc határában Klastrom-puszta őrzi emlékét. - Az 1525 k. készült pálos történet (Vitae fratrum) elmondja, hogy Özséb esztergomi knk-ot gyakran látogatták a pilisi remetetestvérek (fratres de heremo), és ő is felkereste őket. Majd több barátját fellelkesítve elhatározta, hogy velük együtt a magányba vonul. Ezt a tatárok dúlása (1241-42) miatt egy időre el kellett halasztania. Amikor lehetővé vált, 6 társával egy hármas barlangban laktak, majd annak közelében egy forrásnál a Szt Kereszt tiszteletére 1250: kir. támogatással monostort kezdtek építeni. Pál veszprémi pp. 1263. évi okl-ében az egyhm. remeteségei között első a Szt Ilonáról nevezett Pilis szigeti remeteség. Ez bizonyára azonos a szentkereszti, kk. nyelvhasználat szerint keresztúri monostorral. A Vitae fratrum 14. és 15. fejezetéből világos, hogy a Pilis hegységet nevezték Pilis szigetnek. 1291: Benedek veszprémi pp. levelében az első monostor neve már Sancta Crux, azaz Keresztúr. Özséb csaknem 20 évig volt elöljáró, 1270. I. 20: halt meg. Utóda Benedek, majd István lett. Az utóbbit András egri pp. 1297-i levele is megnevezi mint provinciális perjelt. Jóllehet már Özséb idejében az országban többfelé voltak remete klastromok, Keresztúr volt a legtekintélyesebb, az évi káptalan és a provinciális székhelye. Ezért még a 14. sz. első felében is az egész országban keresztúri remetetestvéreknek nevezték a remetéket. 1308: az új alapítású Buda melletti →szentlőrinci monostor lett a rend központja. IV. László 1274: pilisi erdejéből az Üllőkő nevű földet a ~i monostornak adta, amit már IV. Bélától is megkaptak. 1308: és 1376: Kesztölcön szőlőt, 1307: és 1332: Csév falu határában a Császló nevű földet adták nekik a jótevők. 1425: András perjel és Mátyás pilisszentléleki perjel Budán 440 Ft-ért házat vettek a Mindszenti u-ban, 1476: örök mise fejében Esztergomban kaptak házat. 1471: Ambrus esztergomi prép. segítségével kiépült a monostor kerengője. - Az első török pusztítás talán már 1526. IX: érte, amikor a ciszt-ek pilisi apátságát is feldúlták. Színhelyét csak újabban sikerült véglegesen tisztázni. Az 1959: végzett ásatások egy 26 m hosszú 8/3 záródású tp., É-ról hozzácsatlakozó épület és egy hosszú körfal nyomait tárták fel Klastrompusztán. Mellette található a Bence-kút nevű forrás és alatta egy kis gáttal elzárt régi halastó. A 18. sz. végén a pesti pálos ktor lett ~ jogutódja, de tévesen a ciszt-ek →pilisi apátságának romjaiban vélték megtalálni monostoruk nyomait, és annak közelében telepítették Pilisszentkereszt falut. Oklevelei mind elvesztek. H.F.L.

DAP II:400. - MRTp V:234. - Esztergom évlapjai 1981:59. (Horváth I.: A klastrompusztai rom eredete). - Communicationes Archaeologicae Hungariae 1992:173. (Kovalovszki Júlia: A pálos remeték Szt Kereszt-kolostora) - Györffy IV:699.