Magyar Katolikus Lexikon > P > Petőfiszállás-Szentkút


Petőfiszállás-Szentkút, Ferencszállás, Pálosszentkút, Bács-Kiskun m.: 1. plébánia a váci, 1993. V. 31-től a kalocsa-kecskeméti főegyhm. kiskunfélegyházi esp. ker-ében. 1940: lelkészség, majd pléb. Tp-át 1875: Kisboldogasszony tiszt-ére sztelték. Nagy harangját 1930: 55 cm átm., kis harangját 1942: 38 cm átm. Szlezák László, közép harangját 1925: az Ecclesia Harangművek öntötte. 5 freskóját →Takács István, 6 üvegablakát Knopp Ferenc készítette. - 1896: milleniumi kpna épült K. Szabó Imréné adományából. - 1940: a pálosok rházat építettek, mely 1950: pléb., majd államosítva isk. lett. 1977: az egyhközs. a rházat visszavásárolta. 1981: Kátai Géza plnos megnyitotta benne a Mária Múz-ot, melyet 1991: magával vitt Gödöllőre. - Plébánosai: pálosok: Besnyő Gyula, 1942: Bolyós Ákos, 1945: Homonnay Miklós, 1947: Rába Lukács; 1951: Zsíros László egyhm-s (1921-53; agyonverték), 1953: Gaszner Imre OFMCap, 1958: Hájos Géza egyhm-s, 1968: Kiss István egyhm-s, 1970: Kátai Géza egyhm-s, 1991: Temesvári Benedek OSPPE. - Lakói 1983: 1500 r.k., össz. 1853. - 2. Szűz Mária-búcsújáró hely. Az 1875-ös ásatások megállapították, hogy azon a helyen, ahol a mai tp. áll, 200 é. át mintegy 600 lelket befogadó Szt István korabeli tp. volt. A tatárdúlás (1241-42) u. Ferencszállása kietlen pusztasággá változott. IV. Béla kir. telepítette a kunokat Kiskunfélegyháza környékére, akik ismét fölépítették a Szt István korabeli tp-ot, melyet 1576 u. a törökök tettek tönkre. Ferencszállás lakói elmenekültek, és a községből ismét legelő lett, melyet 1643: 15 kun pusztával együtt a kecskemétiek vettek bérbe a pozsonyi kir. kamarától. - A legenda szerint 1791: az egyik pásztor, amint Majsa irányában legeltette nyáját, egyszerre ismeretlen forrásra bukkant, melyből egyre erősödő fény tört elő. Éjfél körül járt az idő, és a forrásból a Bold. Szűz Mária áldást osztó alakja bontakozott ki. A pásztor csodás látomásának hamarosan híre ment. Sűrű rajokban indultak meg a környék lakói a forrás felé, énekelve, imádkozva. Megmosakodtak a forrás vizében, és vittek belőle betegeik részére is. Egymás után több csodálatos gyógyulás híre kelt szárnyra. - Ebben az időben egy béna koldus érkezett ide böjtölve, imádkozva, a mindenkor segítő Szűz forrásához, s amint lábait a forrásban megmosta, bénasága azonnal megszűnt. Mankóját a forrás mellett a földbe szúrta, mely ott kihajtott és fává terebélyesedett. Amikor a fa kiszáradt, a hívek darabokra szedték, és máig is sok kunsági családnak féltve őrzött ereklyéje. E csodás esemény emlékére készítették a ma is használatos lábmosó medencét. - 1793: a váci ppi hatóság betiltotta a forráshoz való búcsújárást. A kiskunfélegyházi városi tanács betömette a forrást, de minden hiába volt, mert a víz még nagyobb nennyiségben és erővel tört föl, a híveket semmi sem tudta visszatartani a zarándoklattól. Közben 1775: a hívek adományából fölépült a templomocska. A tömeg állhatatossága meghozta a gyümölcsét, mert 1885: Szabó Ferenc kiskunfélegyházi plnos megengedte, hogy a hívek zászlókkal, búcsúkereszttel vonuljanak a Szentkúthoz. - 1888: Kiskunfélegyháza városa átvette a kegyuraságot a Szentkút fölött. 1940. V. 5: a pálosok (3 atya és 2 kisegítő testvér) vették át a kegyhely gondozását. 1947-48: új tp. építésébe kezdtek. 1949: a 75 éves tp-ot kibővítették. 1950-től váci egyhm-s atyák vették át a kegyhely gondozását. 1957: fölújították az oltárt, új padokat és keresztutat készítettek, 1958: megalakult az első egyhközs. vezetőség és képviselőtestület. Nagy restaurálási munkák indultak, színes ablakokkal, és elkészült a Szűzanya freskóképe. A főbúcsú Pünkösd ünnepén van. Temesvári Benedek OSPPE

Patay 1982. - MKA 1984:414. - Szenthelyi 1988:96.