Magyar Katolikus Lexikon > P > Péter sírja


Péter sírja: az apostolfejedelem síremléke a →vatikáni Szent Péter-bazilikában. - A hagyomány úgy tudta, hogy a →confessio alatt kb. 5 m mélyen van az az első síremlék, amit Anaklét p. (ur. 76-88) emelt elődjének sírja fölé (a →Liber Pontificalis is említi: „Memoria Anacleti”), és amit az első baz. építésekor Nagy Konstantin cs. (ur. 306-337) és anyja, Szt Ilona hatalmas aranykereszttel jelölt meg. A mai Szt Péter-baz. építésekor Bramante II. Gyula p-tól (ur. 1503-13), később Giacomo della Porta építész VIII. Kelemen p-tól (ur. 1592-1605) hiába kért fölhatalmazást e síremlék fölkutatására, és XVI. Gergely p. (ur. 1831-46) is elutasította a kérést. Végül a XII. Pius p. engedélyével 1940-49: folyt ásatások (Ferua és Kirschbaum SJ történészek, Appoloni-Ghetti és Josi régészek és Vacchini építész vezetésével) igazolták a hagyományt. A confessio alatti 16. sz. kpnában kibontották az oltárt. Ebben egy II. Callistus p. (ur. 1119-24) által emelt oltárra, mögötte egy 7. sz. téglaoltárra bukanntak. Az oltár mögötti falból egy hatalmas márványlap került elő, annak a cellának az egyik fala, melyet I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) építtetett. E cella falait áttörve kétoldalt egy-egy kisebb helyiség tűnt elő, melyben megtalálták egy síremlék töredékeit: 2 korintusi oszlopot és a rajtuk nyugvó tetőt, valamint a talapzatot. A helyiség padlózatát zöldes mozaikkövecskék ékesítették, falait márványlapok fedték. A falak tégláin talált, a készítés idejét jelző pecsétek tanúsága alapján az építmény az 1. sz. második felében készült. Alatta, a szűz földben ráleltek arra az egyszerű sírra, amelyen a fedőtéglák pecsétjei szintén az 1. sz. második feléből valók, és feltűnő védőöv, falazás vesz körül. A legnagyobb és legvastagabb fal Kr. u. 161 előtt épült, 7 m hosszú, 2,45 m magas, 60 cm vastag. A 3. sz. második felében magasabb támaszfallal erősítették meg, amit márványburkolattal láttak el. Rajta belekarcolt nevek és ker. fohászok. Az egyik graffito görög szövege: „Petros eni”, 'itt van bent Péter'. - A Szt Péter-baz. alatti ásatások napvilágra hoztak egy, az 1. sz. elejétől a 4. sz. elejéig használatban lévő pogány temetőt is sírkamrákkal, mauzóleumokkal, kősírokkal és hamvvedrekkel együtt, melyet I. (Nagy) Konstantin cs. 330 k. egyszerűen megszüntetett. A domb egy részét lehordatta, a temetőt földdel feltöltette. Kb. 40.000 m3 föld megmozgatásával az új baz. alapját kb. 13 m-rel a föld színe fölé emelte. Az építésre teljesen alkalmatlan terület kiválasztása és a törv. feltűnő áthágása (a temetők védettek voltak!) csak azzal magyarázható, hogy itt volt a róm. egyh. megalapítójának sírja. **

Esplorazioni sotto la Confessione di S. Pietro 1940-1949. 1-2. köt. Róma, 1952. - Kirschbaum, Engelbert SJ: Az Apostolfejedelmek sírjai. Szt Péter és Szt Pál Rómában. Ford. Tűzkő Lajos. Bp., 1987. - Tóth 1988:66.