Magyar Katolikus Lexikon > P > Péter katedrája


Péter katedrája: 1. apostol-ünnep február 22-én (Péter székfoglalása Antiochiában, lat. Cathedra Sancti Petri Antiochiae). Már 354: a Depositio Martyrum jelzi, mint Péter tanító székének ünnepét, az apostolra alapított Egyház egységének kifejezésére. - A magyar hagyományban a Müncheni kódexben Szt Péter székbe ülése, az Érdy-kódexben Szt Péter apostol székben való felmagasztalása, a Debreceni kódexben Szent Pétörnek székös ünnepe, a Winkler-kódexben (Csefkó Gyula szerint vsz. „Szt Pétör ű székössége” félreolvasásából eredően) Üszögös Szent Péter, a népnyelvben Turán Üszögető Szent Péter, Sándorfalván Széklábfúró Szt Pétör. A néphagyományban szerencsétlen napnak számított; a szegedi asszonyok e napon nem nyúlnak a lisztbe, mert majd üszögös lesz a búza. Libát, tyúkot ekkor nem jó ültetni, mert üszögös lesz tőle a tojás, v. megfeketedik és nem kél ki. Magyarpádén (Torontál vm.) nem szabad a kemencébe befűteni, a hamuba belenyúlni; a baranyai svábok között az e napon tojt libatojás neve: Peterstuhlei, Petristuhlei (szerencsétlen, nincs hozzá szerencse). Mindszenten (Csongrád vm.) e napon szemes gabonát és kukoricát vittek a szobába. Föltették a sublót tetejére a feszület és az örökmécs alá a tálat, melyben a szemeket úgy helyezték el, hogy a mécs megvilágítsa. Úgy hitték, az üszög abban az évben nem támadja meg a gabonát. Pálfán (Tolna vm.) a hét azon napján, melyre ~ nap esett, előtte őszön búzát nem vetettek, nehogy üszögös legyen. Marosvásárhelyt tüzes üszögre gondoltak, s e nap táján a tüzes üszköt úgy kezdték kioltani, hogy a nem tüzes felén megfogták, s a tüzes végével a tűzhely lapjához ütögették, míg az élőszenes réteg le nem hullott róla s a tűz ki nem aludt. Ezért mondták: Péter üti az üszköt. Ebből eredeztették az Üszögütő Szt Péter nevet. - A germán népeknél tavaszkezdő nap, amely sok évben farsang végére esik, s így tájanként váltakozva vendégeskedéssel, zajütéssel, télkiűző szert-sal, szalmabáb elégetésével ünneplik meg. Mosonszentpéter, Mosonszolnok, Harka (Sopron vm.) és az Őrvidék ném. lakói körében e nap történt a méhek ébresztése, röptetésük előkészítése. Ezt a méhészek misével (Bienenamt), áldomással is megünnepelték. - 2. Szt Péter-ereklye. A →vatikáni Szent Péter-bazilika főapszisának oltára fölött egy ősi pápai trónszéket tisztel a hagyomány, melyet Gianlorenzo Bernini bronz ereklyetartóba foglalt. Előtte 2 bronzangyal, fölötte 2 angyal tartja a pápai →tiarát és a →kulcsokat. Kétoldalt 4 egyházatya (Szt Ambrus és Szt Ágoston, Szt Atanáz és Aranyszájú Szt János) bronz szobrai. Az építmény 1658-66: készült, Giovanni Artusi öntötte, összsúlya 74.300 kg. - Az ereklyetartóban lévő, fából faragott trónszéket 18 elefántcsontlemez burkolja, domborműveik a görög-római mitológia szörnyetegeit és Herkules erőpróbáit idézik, stílusuk a 4. sz. alexandriai művésziskolára utal. Bizonyítottnak tekintik, hogy a trónszék Nagy Konstantin cs-é (ur. 306-337) volt, aki pogány korában különösen tisztelte Herkulest. A lateráni cs. palotában állt, és a cs. ajándékaként a palotával együtt kerülhetett I. Szilveszter p. (ur. 314-335) birtokába. **

Bálint I:226. - Tóth 1988:76.