Magyar Katolikus Lexikon > P > Péter bilincsei


Péter bilincsei, Vasas Szent Péter, aug. 1.: a római →San Pietro in vincoli templom fölszentelésének ünnepe. - A Lányi-kódexben a tizedszedésre emlékeztető Kepegyontó Szt Péter, az Érdy-kódexben Szt Péter vasaszakadása, a Winkler-kódexben Szt Pétör vasaszakadatja: Péter ap., a testi-lelki betegek patrónusa börtönből való csodálatos kiszabadulásának ünnepe. - Az Érdy-kódex szerint I. Sándor p. (ur. 105-115) azt tanácsolta a fejed. Balbina nevű golyvás lányának, hogy ~ megcsókolásával keressen gyógyulást. Így is tett, és baja elmúlt. Utána Szt Péter nevében nagy szentegyházat építettek. A tp-szentelés napja VIII. 1: egy pogány császári ünnepen, annak helyettesítésére történt. - Szt Pétert két alkalommal bilincselték meg: Jeruzsálemben és Rómában. Szt Lukácstól tudjuk, hogy Heródes Agrippa kir. elfogatta és tömlöcbe vetette Pétert Jeruzsálemben, de éjszaka egy angyal kiszabadította őt börtönéből, miközben bilincsei lehullottak (ApCsel 12,1-11). E bilincsekről egy 7. sz. legenda elmondja, hogy Eudoxia bizánci csné zarándoklása alkalmából megtalálta őket Jeruzsálemben. Egy részüket Konstantinápolyba, a többit Rómába küldte leányának, ifjabb Eudoxiának, aki a pápának ajándékozta. Mikor a p. ezt a bilincset a másik bilincshez érintette, amit Péter róm. fogságában viselt, csoda történt: a kettő összeforrott (a római →San Pietro in vincoli tp-ban őrzik). - Mo-on ~ titulusát egyedül a kk. szegedi ispotály viselte, melyet a hozzátartozó Szt Péter-tp-mal együtt az Árpád-korban vsz. az ispotályos lovagok alapítottak. 1444: a →szegedi békét ~ napján kötötték meg. 1738: a pestisjárvány idején a szegedi betegek elkülönítője a mai Szt Rókus-tp. táján, akkor lakatlan ter-en állott. A vész elmúltával Szeged népe megfogadta, hogy ~ napját 100 esztendőn át ájtatossággal megünnepli. A fogadalmat 1838: újabb 100 esztendőre megújították. 1938: nem gondoskodtak meghosszabbításáról. Emlékezetét 1977: csak a közeli Vasas Szt Péter utca, az új Rókus-tp. homlokzatának Vasas Szt Péter és Rókus együttes domborműve tartotta fönn. A világivá vált szegedi néphagyomány 1977: is emlékezik a hajdani ünnepre, mindig akad öregasszony, aki megböjtöli a nap vigíliáját. Szeged kirajzott körében a tanyai öregek alig dolgoznak, a napot télünnepnek tekintik; hiedelem szerint a pajtában tűz üt ki, a jószág pedig elhull, ha e napon méltatlanul ünnepelnek. A napot a mi ismereteink szerint már alig tartják számon: Lendvavásárhelyen, Gyöngyöspatán ~ hetében nem szabad a szőlőben járni, különben a szemek lehullanak a fürtről. Az összefüggés képzetsora már nem világos. Vásárosmiskén e napon vetik a kerékrépát, ~ volt a pécsi áll. börtön kpnájának patrónusa. **

Bálint II:141. - Tóth 1988:380.