Magyar Katolikus Lexikon > P > Péliföldszentkereszt


Péliföldszentkereszt, Komárom m.: 1. egykori plébánia az esztergomi főegyhm-ben. 1265: Pél. A terület 1338 óta az esztergomi érs. pusztája. Tp-a volt a kk-ban is, romjai 1700: még álltak a mai tp. helyén, melyet 1735: Szt Kereszt tit-ra szent. A török idők után Nyergesújfalu, 1771: Bajót filiája, 1775: önálló lelkészség, 1913-70: pléb. (anyakv-ei Mogyorósbányán), majd Nagysáp, 1972: újra Bajót filiája. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 105 tanuló. - Kat. sajtója: 1917-19: Szalézi Hírek, 1917-18: Szalézi Értesítő. - 2. búcsújáró hely. 1730. V. 30: egy sántán született gyermek csodálatos gyógyulása nyomán Esterházy Imre prím. 1735: tp-ot épített és búcsújáró hellyé nyilvánította. A kultusz kibontakozásánál nagy jelentősége volt a Szt Titulusnak (→INRI). A kegytp. festett fa kegyszobrát ismeretlen művész faragta a 18. sz. első felében. Barkóczy Ferenc prím. ktort épített a nazarénusoknak, akik 1763-70: működtek itt. A pálosok 1866-67, majd 1903-06: próbáltak megtelepedni, sikertelenül. 1913. XI: a szaléziek vették át, akik a →Cavagliai Szent István Magyar Intézetet költöztették át a ~i kolostorépületbe, melyet 1925: noviciusházzá tettek és bőv. 1932: teol. főisk-t, 1943: zarándokházat és 1931-42: új kálváriát (a stációk domborműveit →Metky Ödön faragta) építettek. 1950: államosították, vájárképző isk. és koll., 1981: fogház, ill. a teol. főisk. épülete vadászház. 1992-: újra a szalézi rend látja el. **

Szilárdfy 1994:24.