Pázmány Péter Tudományegyetem, 1921. szept. 16.-1950. szept. 14.: a →nagyszombati jezsuita egyetemből alakított Királyi Magyar Tudományegyetem jogutódja. - A jezsuiták föloszlatása után az egy-et 1777: Mária Terézia Budára telepítette. A költöztetést hajókon és tutajokon Kempelen Farkas bonyolította le. A teol. kar a v. budai jezsuita rházba, a többi a kir. palotába költözött, a botanikus kert Krisztinavárosba került. A Kir. M. Tudegy-et 1780. VI. 25: nyitották meg. 1782: kiegészítették az Institutum Geometricummal (mérnöki int.) és az Állatgyógyintézettel. - II. József 1784: az egy-et Pestre költöztette: a bölcsész és jogi kar a v. pálos kolostorba (→Központi Papnevelő Intézet), az orvosi kar az Újvilág (2003: Semmelweis) u-ba, a kvtár a v. ferences ktorba költözött, a csillagvizsgáló és nyomda Budán maradt, a hittud. kar egy ideig szünetelt (→központi papnevelő intézet, →seminarium generale). - 1871: épült a Vegytani Int. (2003: Trefort kert), 1874: a középső épület egy szárnya (Szerb u.), 1876: az →Egyetemi Könyvtár. - Az orvosi kar 1859: a Múzeum krt-on kapott helyet, 1877: kezdték építeni a belső (2003: Üllői út-Baross u. közötti), 1898: a külső (Üllői út-Korányi u. közötti) klinikai telepet. - 1881: a Múzeum krt-on a műegyetem számára emeltek épületeket, ezekbe 1911: a bölcsészkar költözött. - A M. Kir. Egy. 1921: kapta a ~ nevet. - 1949: a bölcsészkar mellé létrehozták a termtud. kart. 1950: leválasztották a hittud. kart, az 1950:35. tvr. alapján az egy-et egykori prof-áról, →Eötvös Lorándról nevezték el Eötvös Loránd Tudományegyetemnek. 1953-2002: a bölcsészkar megkapta a piaristák rházát és isk-ját (V. ker. Pesti Barnabás u.). - 1989: Lágymányoson (XI. ker) építeni kezdték a termtud. kar új épületeit. **

Bp. Lex. I:375.