Magyar Katolikus Lexikon > P > Pázmány Péter Katolikus Egyetem


Pázmány Péter Katolikus Egyetem, PPKE, Bp-Piliscsaba, 1992-: szentszéki alapítású katolikus felsőoktatási intézmény Magyarországon. - A →katolikus egyetemalapítási tervek Magyarországon a 20. sz. utolsó évtizedéig sikertelenek maradtak, mert a két vh. között az állam és az egyh. teljes jogi szétválasztása nem történt meg, 1948-89: pedig a hivatalos ideológia nem tette lehetővé új kat. felsőoktatás kibontakozását. A Magyar Katolikus Püspöki Kar az áll. egyetemről leválasztott →hittudományi kart 1950: →Római Katolikus Hittudományi Akadémia néven szervezte újra, melyet az állam nyilvános jogú akad-nak ismert el. 1989: a Szentszéket képviselő Francesco Colasuonno érs. javasolta a meglévő egyh. hittud. fakultás kat. egyetemmé bővítését újabb karok alapításával, hogy kat. szellemben, önálló, egyh. jellegű intézményben lehessen oktatni világi tud-okat is. Az ehhez akkor még hiányzó jogi feltételeket az X. 23: módosított alkotmány (1989:31. tc., áll. és egyh. elválasztott működése), az 1990:23. tc. (nem áll. egyetemek létrehozásának törv. lehetősége), a 36/1990. sz. kormányrendelet (létesítésük alapvető feltételei), a 30/1990. sz. ogy. határozat melléklete (a bpi Pázmány Péter R.K. Hittud. Akad. egyetemként való kifejezett elismerése), valamint az 1990:4. tc. (finanszírozás) teremtette meg. Ezek alapján ill. reményében 1989/90 fordulóján egy alapítvány létrehozásával megkezdődött a ~ előkészítése. Mivel vidéki városokban (Esztergom, Eger) ugyancsak felvetődött a kat. egy. gondolata, az erők szétforgácsolódásának elkerülése végett az e kezdeményezésekben fáradozók is meghívást kaptak az alapítvány kuratóriumába. Az 1990. VIII. 15: kiadott Ex corde Ecclesiae ap. rendelkezés lehetővé tette, hogy az Ap. Szentszéken kívül más hivatalos egyh. jogi személyek, ppi karok v. szerzetesrendek is alapíthassanak kat. egyetemet. Mivel a volt egyh. ingatlanok tulajdoni helyzetét rendező törv. (1991:32. tc.) még nem született meg, a szervezők figyelme az ekkortájt elhagyott volt szovjet katonai objektumok (Pestszentlőrinc, Piliscsaba) felé fordult. A piliscsabai helyszínt támogatták a helyi önkormányzat vezetői és Juliusz →Janusz, a bpi nunciatúra tanácsosa is. - Az alapítvány a kormánytól 1991 őszén átvette a piliscsabai ingatlant, s egyetemi okt. épületek kialakítása céljára felajánlotta a MKPK-nak, melynek 1991. XII-i kezdeményezésére a Katolikus Nevelés Kongregációja 1992. I. 24: engedélyezte az egyetemalapítást. A MKPK 1992. I. 30: a bpi R.K. Hittud. Kar melletti új Bölcsészettud. Kar felállításával megalapította a ~et, melynek első tanévét X. 4: Pio Laghi bíb., a Kat. Nevelés Kongr-jának prefektusa szentmise keretében a bpi Egyetemi tp-ban nyitotta meg. Az oktatás az új karon ideiglenesen az Irgalmas Nővérek bpi, Ménesi úti épületében folyt, közben megkezdődött a piliscsabai laktanya felújítása is. Piliscsabán 1994 őszén indult a Bölcsészettud. Kar első tanéve, ahol az oktatási épületek mellett egyetemi campus is nyílt. Bpen 1995. IV: Jog- és Államtudományi, 1998. VI: Információs Technológiai Karral bővült a ~ (a m. állam 2001-ig valamennyi fakultást elismerte). 1996. XI. 30: a Kat. Nevelés Kongr-ja fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézetet alapított a ~en, melynek 1999. III. 25: az egészét szentszéki alapításúvá tette. Fenntartója továbbra is a MKPK. A ~ alap-, szak-, tudományos és doktori képzést folytat. - Nagykancellár: a MKPK elnöke (Seregély István), rektor: Gál Ferenc, 1997: Erdő Péter, 2002: Fodor György. A hallgatók létszáma a levelező hallg-kkal együtt 2004: közel 8 ezer fő. **

Török József-Legeza László: ~. Bp., 1999. - SZÜN 2001:64. (Erdő Péter: A ~ az egyhm. ter-én)