Magyar Katolikus Lexikon > P > Pásztó


Pásztó, Nógrád m. (1984: hozzácsatolták Hasznos és Mátraszőlős községeket és város lett. Mátraszőlős 1991: ismét önálló): 1. Monostorát először Cerbanus nevu író említi, aki ott találta meg Maximosz gör. szerz. muvét, és azt lat-ra fordítva 1134/38: Dávid pannonhalmi apátnak ajánlotta. 1138: a dömösi prépság birtoklevele szerint az abádi halastó fele a ~i apáté. Adatok híján nem dönthető el, hogy gör. szerz-eké v. bencéseké volt-e. III. Béla kir. akaratából 1191: ciszt. szerz-ek vették át. 1265: István ifj. kir. Ágasvárral együtt a monostor kegyuraságát István lovászmesternek és utódainak adta. Így lett a tör. időkig a Rátót nb. Tari és Pásztói család az apátság kegyura. - 1277: a tp-ot úgy említik, mint amely Szt Miklós tiszt-ére épült, 1407-től azonban a Bold. Szűzről nevezik. 1357: a kis monostorban a vizitáló reini apát csak 2 szerz-t talált az apáton kívül. 1480: Mátyás kir. kolostorreformja nyomán egy frankeni ciszt. szerz-t kapott apátnak, aki 3 év múltán betegség miatt visszatért hazájába. Legkésőbb 1544: amikor a törökök Hatvant elfoglalták, elnéptelenedett. - I. Lipót 1702: az apátság jogait Nezorin Flórián velehrádi apátnak és utódainak adta. Okl-ek hiányában ~n kívül birtokhoz csak vétel útján juthattak. Az új rezidenciában 1733-78: 4 szerz. lakott, azután Egerbe költöztek és átvették a jezsuiták elárvult gimn-át. II. József 1787: Velehrad után ~t is föloszlatta. Két ciszt. azonban tovább tanított az egri gimn-ban. I. Ferenc 1802: visszaállította, apátja 1809-ig Schuman Teofil. 1812: Dréta Antal zirci perjel kapta meg az apátságot, 1814-től a mindenkori zirci apát viseli a pilis-~i apáti címet is. 1965-68: ásatások feltárták a régi szentély és konventház alapjait, de azok ciszt. jelleget nem mutatnak. - 2. pásztó-ecsegi esperesség az egri főegyhm-ben, 1993. V. 31-től a váci egyhm-ben. Plébániái: Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Jobbágyi, Kisbágyon, Mátraszőlős, Mátraverebély, Pásztó, Szurdokpüspöki, Tar. - 3. plébánia. 1200 k. Paztuh. 1332: már létezett. Szt Lőrinc-tp-ának tornya és D-i kpnája kk., 1788: barokk részekkel bőv. É-i oldalán 14. sz. hatszögű csontház, kiegészítésekkel. Org-ját (2/9 m/r) 1950: az →Angster gyár építette (op. 1306.). Harangjait 1910: 88 cm átm., 1921: 66, 53 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1972: 116 cm átm. Gombos Lajos öntötte. Anyakönyvei 1693-tól. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m.; 1940: m., szl. - Filiái 2000: Hasznos, Mátrakeresztes. - Plébánosai: 1332: Domokos, Lajos, 1334-37: István; 1421: Benke Gábor; 1576-77: János; 1598: Szegedi Beczei Simon, 1617: Bellay János, 1630: Jákó Bálint, 1664: Jalkóczy János, 1667: Kada István, 1668: Pásztóhy György, 1691: Csapi Benedek, 1692: Nagy András, 1693: Jászberényi István Pál, 1694: Zolnay András, 1696: Terennei Márton, 1706: Várassóy Mátyás, 1708: Foglár György, 1711: Vinkler András, 1713: Bánóczy János, 1714: Bakabányi János, 1753: Berkes Ferenc, 1757: László István, 1759: Tóth Gáspár, 1760: Luteczky János, 1761: Leferovics Gábor, 1762: Janoviczky Ferenc, 1779: Miller Ferenc, 1798: Ballagó András, 1800: Novák József, Tóth Imre, 1811: Farkas Péter, 1816: Vislóczky Nep. János, 1830: Fábry Mihály, 1847: Goczigh Károly, 1851: Dankó János, 1872: Hován József, 1904: Matuszka Mihály, 1925: Harkabusz László, 1944: Székely László, 1952: Zakkai József, 1955: Fekete Béla, 1960: Bódi István, 1966: Nagy Lajos, 1989: Szántó József, 1993: Mátrai Benedek, 1995: Varga Lajos. - Lakói 1785: 2822 r.k., 7 g.kel., össz. 3001; 1840: 4016 r.k., 13 g.kel., 58 ev., 29 ref., 462 izr., össz. 4578; 1910: 5094 r.k., 11 g.k., 95 ev., 62 ref., 2 unit., 529 izr., össz. 5793; 1940: 5996 r.k., 19 g.k., 11 g.kel., 102 ev., 81 ref., 361 izr., 4 egyéb vall., össz. 6574; 1983: össz. 8566. - 2000. XI: ~hoz tartozik a 81. sz. Rajeczky Benjamin dr. cserkészcsapat. - 4. Szentlélek ispotály. 1444 e. a helybeli Pásztói család alapította. A Szentléleknek szentelt tp-mal együtt építették, melyben állandóan egy világi pap volt az ispotálymester. A gótikus szentélyű, barokk hajós Szentlélek-kpna a temetőben ép állapotban maradt meg, az ispotálynak a 20. sz. végén nincs nyoma. H.F.L.-Varga Lajos

1. Békefi Remig: A ~i apátság tört. I-III. Bp., 1898-1902. - Valter Ilona: Communicationes Archaeologicae Hungariae. 1982:167. - Hervay 1984:127. - Györffy III:121. - Ppl. 2001:534. - 3. Patay 1955, 1982. - Valter Ilona: ~, egy Zsigmond-kori mezőváros. A Zsigmond-kori kiáll. katalógusában. Bp., 1987. - Soós I:307. - MKH 1995:823. - MKA 2000:405. - 4. Kubinyi 1999:249.

Pásztó, v. Nyitra vm.   →Nyitrapásztó