Magyar Katolikus Lexikon > P > Pápay


Pápay (1900-ig Papánek) Ferenc (Laksárújfalu, Pozsony vm., 1861. szept. 1.-Bp., 1942. márc. 18.): plébános. - A középisk-t Pozsonyban, Bpen és Nagyszombatban, a teol-t Esztergomban végezte, 1885. IV. 15: pappá szent., Bp-Terézvárosban kp. és hittanár. 1915: uo. plnos, 1917: garábi c. prép. 1914-30: a bpi Szt Teréz Int. ig-ja. - A Pallas nagy lexikon munk. - M: Üdvösség útja. Oktató és imádságos kv. Felnőttebb r.k. leányok sz. Szerk. Zelliger Vilmossal. Bp, 1899. (2. kiad. [Bp., 1924]). - A Pauli Szt Vincéről nev. Irgalmas Nővérek vez. Szt Teréz Int. kisdedóvójának, el. és polg. isk. 1914/15-1929/30. é. értes. 5 db. Közzétette. Bp., 1915-[30]. - 1918. IX-XI: a Bp-Terézvárosi Kat. Tudósító, 1918. XII. 6.-1919. II. 10: a Bp. Balparti Kat. Tudósító, 1927. XII. 24-1930. XII. 24: a Szt Teréz Egyhközs. Értes. szerk-je és kiadója. 88

Szinnyei X:381. (s. v. Papánek) - Egyh. Közl. 1913: 31. Arck.; 1915:318. - Schem. Strig. 1934, 43. - P. Hírl. 1942. III. 19. - Kemény 1942:33. - Viczián 1995:182. - Gulyás/Viczián XX.

Pápay Sámuel (Felsőörs, Zala vm., 1770. márc. 8.-Pápa, 1827. máj. 31.): uradalmi ügyész. - Apja ref. isk-mester. 1788-89: Kassán tanult, aztán visszatért Veszprém vm-be, majd apja halála után, hogy tanulm-ait folytathassa, katolizált. Eszterházy Károly egri pp. támogatásával Pesten, 1791-93: Egerben jogot végzett. 1793: a pesti kir. táblánál jurátus. 1796: ügyvédi vizsgát tett, megpályázta az egri jogi líceum m. nyelv és irod. tanszékén a prof. állást, amit Eszterházy pártfogásával meg is kapott. 1800 nyarán betegségére hivatkozva önként lemondott. Pápán telepedett le, ahol ügyvéd, majd tb. vm. ügyész, 1802: Esterházy Miklós gr. devecseri birtokán ügyész, 1804. VII. 24: vm. táblabíró, végül Esterházy valamennyi birtokának ügyésze. 1805: sógornőjének húgát, pókateleki Kondé Antóniát vette feleségül. A M. Tudós Társ. megalakítását támogatandó 3 évi jövedelmét, 1000 ezüst Ft-ot ajánlott föl. - M: Észrevételek a m. nyelvnek a polg. igazgatásra alkalmaztatásáról; az oda tartozó kifejezések gyűjteményével, mellyeket a haza eleibe terjeszt Weszprém vm. Veszprém, 1807. - A m. literatúra esmérete. 1-2. r. Uo., 1808. - Levelei Kazinczy Ferenchez 1807-15. Kazinczy levelezése V-XVI. köt. Bp., 1894-1906. 88-L.I.

Szinnyei X:379. - Esztergomi kat. főgimn. értes. 1909/1 (R. Prikkel Marián: Egy elfeledett m. tört-búvár) - M. Nyelv 1912:17. (Velledits Lajos: Adalékok ~ nyelvészetéhez) - B. Hírl. 1927:160. sz. (Kemény István: Az első m. irodtört-író) - ItK 1927:272. (Trencsényi Károly: Kisfaludy Sándor részvéte ~ halála alkalmából) - Erdélyi Helikon 1941:174. (Horváth Elek: Irod-unk elfelejtett harcosa) - Veszprémi Szle 1957:75. (Hungler József: 1770-1827) - Kvtáros 1958:209. (A m. irodtört-írás születésnapja) - Horváth János: A m. irod. fejlődéstört. Uo., 1976:245. - Irodt. 1980:377. (Margócsy István: ~ és literatúrája)