Magyar Katolikus Lexikon > P > Pápai Kórus


Pápai Kórus (lat. Cappella Musicale Pontificia), Capella Sixtina, 1480-: a legrégibb egyházi kórus. - A pápák alapították a róm. kúriában, s mintája lett minden későbbi egyh. kórusnak. Az egyh. énekisk. gyökerei a 4. sz. baz. és kolostoriskolákhoz nyúlnak vissza. Johannes főkántor arról tudósít, hogy a 4-5. sz. p-k foglalkoztak az énekkel, s joggal föltételezhető énekisk-k léte is. A róm. hagyományt rögzítő Johannes diákonus 872: Nagy Szt Gergelynek tulajdonítja a →Schola Cantorum, az 'énekiskola' alapítását (a p. egy-egy házat adományozott az isk-nak a Szt Péter- és a Lateráni baz. mellett). - A Schola Cantorumot a prior scholae v. primicerius igazgatta, aki 1397-től a maestro di capella címet viselte. Rangban követte a secundus, a tertius és a quartus scholae (az isk. 2., 3., 4. embere), akit archiparaphonistának is neveztek. Őt követték a paraphonisták, vsz. a szólisták. A kórus létszáma nyitott volt, tagjait fiúkból verbuválták, kik közül sokan papok, néhányan pápák is lettek (II. Leó, II. Benedek, I. Sergius). Az isk. belső rendje a Nagy Károly udvarában →Alkuin által szervezett Schola Palatináéhoz hasonlított. A p. szert-okon kizárólag tagjai énekeltek, s e kiváltsága mindvégig megmaradt. - XIX. János p. 1027: meghívta →Arezzói Guidót, hogy módszerét meghonosítsa. 1309: az →avignoni fogsággal a róm. Schola Cantorum hanyatlásnak indult, V. Orbán 1370: megszüntette, s javait a Lateráni baz-nak adományozta. XI. Gergellyel 1377: az Avignonban alakult p. kórus is visszatért Rómába, s az addigi primiceriust (aki egy személyben zeneszerző és énektanár volt) felváltotta a maestro di cappella, a „karnagy”. V. Sixtus (ur. 1585-90) a kórus tagjaira bízta a maestro és az új énekesek választásának, VII. Pius (ur. 1800-23) újra visszavette a maestro kinevezésének jogát. XXIII. János (ur. 1958-63) a maestro kérésére újjászervezte a ~t, s megalapította az Énekes Fiúk Iskoláját. A ~ énekel a p. és bíb. liturgiákon. A ~ legutóbbi karnagyai: Giuseppe Baini, Domenico Mustafa, Domenico Bartolucci, Giuseppe Liberto. **

EC III:700. - AP 1989:1650.