Magyar Katolikus Lexikon > O > ozerói püspökség


ozerói püspökség, Absar, Absor, Absoritan, Absorus, Auxeren, Auxorum, Osor, Ossero, Ozora, Uszora (Osor, Horváto.): egykori püspökség Dalmáciában. - Ozero városa az Adriai-tenger É-i részén, a 68 km hosszú, 404 km² területű Cherso (Cres) szg. DNy-i partvidékén települt. Kb. 870 óta ppi székhely, 930 k. a spalatói érsség suffr-a, bencés apátságát a 10/11. sz: alapíthatták. 998: Velence elfoglalta, Ozero 1018. VIII: is adófizetője, adója 40 menyétbőr, majd Bizánc uralmától I. Kresimir horvát kir. idején végleg megszabadult. 1102: meghódolt Könyves Kálmánnak, ettől kezdve évszázadokig a velencei-m. vetélkedés színtere. 1260 k. minorita rháza volt. I. (Nagy) Lajos 1371: Szaracsen mester szerémi és pécsi kamarai ispánnak adta Veglia és ~ szg-ét, 1398: Zsigmond kir. ugyanezt Garai Miklósnak és Jánosnak. 1396. VI. 5: követei részt vettek a nonai gyűlésen, melynek célja a sérelmek orvoslása s a kir. jogok megerősítése. 1414 k. építették ferences tp-át (utóbb barokk átépítésben), a 15. sz: reneszánsz szegyh-át. - Gams 1818-ig 55 pp-e nevét említette, Zára suffr. ppségeként szüntették meg, s lett c. ppség. - Mpp-ei 1042: Lőrinc, 1357: Bonifác, 1485: Robobella János. C-ét →Ansaria néven adományozták, jóllehet 1828-ig mpp-ei voltak, ekkor a vegliai ppséggel egyesítették. 88

Gams 1873:391. (s.v. Absor) - Margalits 1900:665. (s.v. Absar); 1902:761. (s.v. Absar) - OS 1974:457. - AP 1990:810, 884. (s.v. Ossero)