Magyar Katolikus Lexikon > O > osztrák örökösödési háború


osztrák örökösödési háború, 1740. dec. 16.-1748. okt. 18.: a Habsburg-ház férfiágának kihalásakor a Habsburg tartományok megszerzéséért vívott háború. - A 18. sz. I. vh-ja; 1740-1742: Bajoro., Fro., Poroszo., Spo. és Szászo. háborúja Au. ellen, majd 1742-48: az Au-val szöv-es Anglia és a Poroszo-gal szövetséges Fro. között, melyet a gyarmatokra is kiterjesztettek. VI. Károly ném-róm. cs. (ur. 1711-40) halála után II. Frigyes porosz kir. (ur. 1740-86), Károly Albert bajor választófejed. (VII. Károly Albert ném-róm. cs., ur. 1742-45), V. Fülöp sp. kir. (ur. 1700-24, 1724-46), III. Frigyes Ágost szász választófejed. (ur. 1733-63) →Mária Terézia (ur. 1740-80) trónutódlását az 1713. évi →Pragmatica Sanctio ellenére sem ismerte el törvényesnek. Az ~ II. Frigyes 1740. XII. 16: sziléziai betörésével kezdődött (1740-42: I. sziléziai háború). 1741. V: elfoglalta osztr. Sziléziát, a bajoro-i Nymphenburgban a bajor, fr., lengy., porosz, sp. és szárd-savoyai uralkodók képviselői szerződést, majd VI: fr-porosz katonai szöv-et kötöttek Mária Terézia ellen. Az 1741 nyarán betört bajor-fr. csapatok XI. 26: elfoglalták Prágát, a cseh rendek XII. 29: kir-lyá kiáltották, 1742. I. 24: a ném. választófejed-ek ném-róm. cs-rá választották a bajor Károly Albertet (ur. 1742-45). Mária Terézia 1741. X. 9: a klein-schnellendorfi megegyezésben fegyverszünetet kötött a poroszokkal (Sziléziával kecsegtetve őket). 1742. II: az osztr. és m. csapatok betörtek Bajoro-ba, XII. 6: visszafoglalták Prágát, mire a poroszok V. 17: a chotusitzi (Cseho.) győzelmükkel biztosították hódításaikat. VI. 11: a boroszlói békében a poroszok megkapták Alsó- és Felső-Sziléziát, Glatz grófságot, lemondtak cseh határterületekről. - 1743: az addig közvetítő Anglia a hannoveri választófejedelemség védelmében bekapcsolódott a háborúba, II. György angol kir. (ur. 1727-60) személyes részvételével VII. 27: a dettingeni csatában legyőzte a fr-kat. IX. 13: Au., Anglia, Holl. és - a milánói tart. egy részének ígéretében - Szardínia-Savoya Wormsban szerződésben ismerték el Mária Terézia jogát a Habsburg Birod-ra. Ehhez utóbb a szász választófejed. is csatlakozott. II. Frigyes 1744. VI: szövetkezett Fro-gal, bevonult Cseho-ba, IX. 16: Prágába, s az év végére kiszorították ugyan csapatait, de az 1745. VI. 4-i hohenfriedbergi (Szilézia), a IX. 30-i soori (Cseho.) és a XII. 15-i kasseldorfi (Szászo.) győztes csaták után XII. 25: a drezdai békében Szilézia porosz birtok maradt. Mária Teréziának IX. 13: sikerült ném-róm. cs-rá választatnia férjét, Lotharingiai Ferencet (I. Ferenc István, ur. 1745-65). 1746. VI. 1: Poroszo. ellen szöv-et kötött Oroszo-gal, de ennek katonai haszna nem lett, mivel a hadakozás Németalföldön folytatódott. A fr. csapatok az ang., hannoveri, holl. és osztr. seregek elleni győzelemsorozatának (1745. V. 11: Fontenoy, 1746. I: Brüsszel megszállása, X. 11: Rocourt melletti győzelem), és a Skóciában kitört jakobita fölkelésnek a hatását az itáliai kudarcok csökkentették (1746. VII. 1: Rotto Freddo-i fr. vereség, Piacenza osztr. megszállása). - Az ang-ok tengeri fölénye megmaradt, bár 1744. II. 21: a fr-sp. flotta megtörte Toulon ang. blokádját, 1747. V. 3: a sp. Finistere-foknál, majd a bretagne-i Belle Ile szigetnél csatát vesztett. A kiterjedt háború É-Amerikában ang., Indiában Madras bevételével fr. sikert eredményezett. - Az ~t 1748. X. 18: az aacheni béke zárta le. Mária Terézia nemzetközileg elismertette trónöröklését, visszaszerezte Németaldföld D-i felét (Brabantot, Flandriát, Hannegaut, Luxemburgot, Namurt és Stavelot); a sp. Bourbonoknak átengedte Pármát és Piacenzát. A berlini (1742) és drezdai (1745) békével Poroszo. megtartotta Sziléziát, de az osztrák-porosz ellentét s az ang-fr. gyarmati és tengeri vetélkedés megmaradt (→hétéves háború, 1756-63). 88

Kiss Albin: II. Frigyes porosz kir. tört. Pécs, 1902. - Bánlaky József: III. Károly, Mária Terézia és II. József kora 1716-1790. Bp., 1941. - Markó Árpád: Futaki gr. Hadik András tábornagy. Uo., 1944.