Magyar Katolikus Lexikon > O > ostorozás


ostorozás, korbácsolás, verés (lat. verberatio): a testi fenyítés egyik legkegyetlenebb formája. - 1. Az ókorban. Hammurápi törvénykv-e 60 ütést szabott ki, az óasszír törv. szerint az ütések száma 20-tól 100-ig terjedhetett. Az ókori Rómában a Kr. e. 2. sz. elejéig róm. polgárokon is alkalmazták. Eszközei: bot (fustis), vessző (virga), ostor v. korbács (scutica, lorum, habena; többágú: lora, görcsös: flagellum) stb. Az ostorra olykor csontdarabokat v. ólomgolyókat is erősítettek. Megostorozták a halálraítélteket kivégzés előtt; a Vesta szüzek csábítóit halálra korbácsolták. A botozás (fustium castigatio v. admonitio, coercitio corporis) különösen a katonaságnál volt szokásban, sőt nagyobb vétség (szökés, ellenszegülés) esetén a halálra botozás (fustuarium) is. Rabszolgák és jövevények ellen (gyújtogatás, lopás, ellenszegülés stb.) flagellumot, szabadok ellen fustist, a ker-ek ellen ólmos fütykösöket (plumbatae) használtak. Vallatáskor és →keresztrefeszítés előtt is alkalmazták. A családfő (paterfamilias) tetszése szerint fenyíthette a hatalma alatt levő gyermekeit és rabszolgáit. Isk-ban a scuticán és flagellumon kívül szerepelt a ferula, amivel a kézre vertek. - 2. A Szentírásban. Az ÓSz-ben átvitt értelemben fenyítést, figyelmeztetést jelent: az Úr az istenteleneket erős karral ostorozza (vö. Bölcs 16,16; Jer 2,30; Oz 6,5). - Testi fenyítésként főként a botozás szerepel (MTörv 25,2; Péld 10,13) megerőszakolás v. rágalmazás büntetéseként (Lev 19,20; MTörv 22,13-19). 40-nél több ütést nem kaphatott a büntetett (25,2); később 39 ütést mértek a bűnösre, hogy ha elvétenék eggyel a számlálást, akkor se szegjék meg a törv-t. - A 2Mak 7,1: az ~ vsz. már a róm. hatás jele. - Megostorozták Jézust (Mt 27,26; →Jézus megostorozása) és Szt Pált (vö. ApCsel 16,22.37; 22,24). - 3. a →vezeklés és →engesztelés egyik eszköze. A bűnbánó részben a Jézus szenvedésében való elmerülés, részben a saját teste fegyelmezése miatt ostorozza önmagát. Szerzetesrendekben ugyanezért alkalmazták. - 3. Ikgr. Az ~ végett oszlophoz kötözött Jézus szobra van Szabadka, Baja, Szombathely ferences, Győr kárm. tp-ában, Győr orsolyita ktorában, a kassai Kálvárián, a csongrádi nagytp-ban, Kiszomborban (itt a hívek Láncos Jézus néven emlegetik), Mesztegnyőn, útfélen, sőt parasztotthonok szakrális díszeként is; a székesfehérvári egykori kárm. tp. Szentkereszt-kpnájának freskóján. - Johannes de Caulibus OFM 1300 k. írt műve, a Meditatio vitae Christi szerint Jézus az ~ után annyira kimerült, hogy szétszórt ruhájához csak a földön csúszva tudott eljutni, ez főleg a szl. és lengy. népies fafaragásokon szerepel, Mo-on Fertőszéplak barokk Kálváriáján. - 4. →Jézus megostorozása. **

Pecz II/2:1156. - Bálint 1989:234. - BL:1356.