Magyar Katolikus Lexikon > O > ortodox naptár


ortodox naptár: 1923-ig az összes helyi ort. egyházak az ónaptárt (→julián naptár) használták, mely az általánosan elterjedt →Gergely-naptárhoz képest 13 napi késésben van. Ezért tolódik el az ónaptár szerinti karácsony I. 7-re, de minden ort. egyh. szabadon áttérhet az új naptárra. A húsvét és a húsvéti ünnepkör tekintetében minden helyi egyh. megmaradt a julián naptár mellett. Ezt a határozatot az a körülmény indokolta, hogy az ort. egyh-ban a húsvét egyedülállóan nagy ünnep, az „Ünnepek Ünnepe” (nem sorolják a 12 nagy ünnep közé); melynek időpontja kihat az egész év összes vasárnapjainak istentiszt. rendjére. Ebben feltétlenül meg kellett őrizni az ortodoxia lit. egységét. Így tehát az ort. egyh-ban mindkét naptár használatos; egyes egyházak a régi naptárt, mások az újat követik, de a húsvét tekintetében teljes az egység. - Az egyh. évben vannak állandó és mozgó (a húsvét változó időpontjához kötődő) ünnepek (hasonlóan a r.k. lit. →naptárhoz). Húsvét időpontja meghatározásában az ~ a tavaszi napéjegyenlőséget (és az azt követő első tavaszi holdtöltét) mindig az ónaptár szerint számítja, másrészt tartja az ősi szabályt, mely szerint a húsvét nem lehet egyidőben a zsidó húsvéttal (→húsvéti vita, →húsvétszámítás). Ha a zsidó húsvét ugyanakkorra esne, az ort. húsvétot egy héttel későbbre halasztják. Ezért az ort. egyh. húsvétja nem mindig esik egybe a r.k. egyh-ban ünnepelt húsvéttal. - Az egyh. év (a 4. sz-tól) szept. 1-jével kezdődik és aug. 31-ével zárul. Az ünnepek körét Szűz Mária születése és elszenderülése fogja közre. Az év minden napjára valamely sztnek az emlékezete esik. A 12 nagy ünnep: Szűz Mária születése (IX. 8.); Szt Kereszt fölmagasztalása (IX. 14.); Szűz Mária bevezetése a tp-ba (XI. 21.); Urunk születése (Karácsony, XII. 25.); Urunk keresztsége (Vízkereszt, I. 6.); Urunk templomi bemutatása (II. 2.); angyali üdvözlet (III. 25.); Urunk jeruzsálemi bevonulása (Virágvasárnap); Urunk mennybemenetele; a Szentlélek alászállása (Pünkösd); Urunk színeváltozása (VIII. 6.); Szűz Mária elszenderülése (Nagyboldogasszony, aug. 15.). - A húsvét nem tartozik a 12 nagy ünnep közé, mert az ort. Egyh. számára az Úr Jézus Krisztus Feltámadásának ünnepe fölötte áll az összes ünnepnek: az „Ünnepek Ünnepe és ünnepélyek ünnepélye”; amint a vasárnap, az Úr napja az új teremtés zálogaként fölötte áll a hét összes többi napjának. - Egyes kivételes (nagy ünnepekhez kapcsolódó) hetektől eltekintve minden szerda és péntek böjtös nap. Ezenkívül 4 hosszabb böjti időszak van: Nagyböjt, amely Tiszta Hétfőtől a Feltámadásig tart; Szt Péter és Pál böjtje a Minden Szentek Vasárnapját, azaz a Pünkösd utáni első vasárnapot követő hétfőtől jún. 28-ig; Nagyboldogassz. böjtje (aug. 1-14.) és a karácsonyi böjt (XI. 15-XII. 24). Vannak egynapos böjtök, mint a Vízkereszt előtti nap (I. 5.), Ker. Szt János fejvétele (VIII. 29.) és a Szt Kereszt felmagasztalásának napja (IX. 14.). I.T.

Kánonok kv-e. I. köt. Ford. és kommentálta Berki Feriz. Bp., 1946. - Bogoslovskije Trudi 7. Moszkva, 1971. (Ogickij, D.: Kanoniceskie normy pravoslavnoj pashalii i problema datirovki Pashi v uslovijah nasego vremeni; Voronov, L.: Kalendarnaja problema) - Kanony ili Kniga Pravil. Montreal, 1974. - Nastol'naja kniga svjascennosluzitelja. 1-4. köt. Moszkva, 1977; 1983. - Zelinskij, A.: Konstruktivnye principy drevnerusskogo kalendarja. Kontekst -1978. Uo., 1978. - Az ort. kerség. Szerk. Berki Feriz. Bp., 1984.