Magyar Katolikus Lexikon > O > olvasmányénekek


olvasmányénekek: a szentmise olvasmányai, főként az evangélium strófikus, verses énekbe foglalása. - A 18. sz. közepe táján ném. mintára kialakult énektípus. Kz-os →kántorkönyvekben (→Bajnai énekeskönyv, →Paksi Márton György-énekeskönyv, →Szakcsi kántorkönyv) találhatók. Nyomtatásban először 1785: az →Énekek könyvében, majd 1797: Bozóki Mihály gyűjt-ében (→Katolikus kar-béli kótás énekes könyv...) jelentek meg evang-énekek. Szentmihályi Mihály →Egyházi énekes könyvének hangjegyes tervezetében még jelentős helyet kaptak az ~, a kotta nélküli kiadásban azonban a függelékbe kerültek. A műfaj nem lett ált., vsz. eredetileg sem a nép, hanem a kántor szólóénekére szánták. P.G.

Petróczi 1948. - Vigilia 1984:172. (Rajeczky Benjámin: Szentmihályi Mihály „Egyházi énekeskönyv”-ének [1797-98] hangjegyes tervezete)