Magyar Katolikus Lexikon > O > Oroszország


Oroszország, Rosszijszkaja Federacija: köztársaság Kelet-Európában és Ázsiában, a Független Államok Közösségének tagja. - Határai: Ukrajna, Fehéroroszo., Lengyo., Litvánia, Letto., Észto., Balti-tenger, Finno., Norvégia, Jeges-tenger, Csendes-óceán, Észak-Korea, Kína, Mongólia, Kazahsztán, Kaszpi-tenger, Azerbajdzsán, Grúzia, Fekete-tenger. Ter-e 17.075.400 km² (a Föld legnagyobb országa), főv-a Moszkva. Hiv. nyelve az orosz. - I. Története 1922-ig. 1. A kezdetek. Az orosz név a rus, 'evezős' szóból ered, ahogy a finnek a 9. sz: Svédo. felől K felé vándorló varégokat nevezték. 3 rus testvér 3 fejedséget alapított a Ladoga-, a Pejpus- és az Ilmeny-tó vidékén. A fivéreit túlélő Rurik 864: a 3 fejedség egyesítésével alapította ~ot, →Novgorod székhellyel. A varégok egy másik csop-ja Kijevben telepedett meg, s 866: rablóhadjáratot vezetett Konstantinápoly ellen. 882: Rurik utóda, Oleg megölette a kijevi fejed-et, elfoglalta országát, s székhelyét áttette Kijevbe. - 2. →Kijevi Oroszország. - 3. Az orosz nagyhatalom kialakulása és a cári ~. Miközben a 13. sz: a Kijevi ~ ter-e mongol uralom alá került, Novgorod, mely a Hanza Szövetséghez tartozó kereskedőközt. lett, 1240: és 1242: a →Német Lovagrend, majd a svédek ellen is meg tudta védeni függetlenségét. A győzedelmeskedő Alexander Nyevszkij fia, Daniil Alekszandrovics az →Arany Hordától hűbérként megkapta a moszkvai fejedelemséget, mely a 14-15. sz: fokozatosan uralma alá vonta a környező orosz (beloozerói, galicsi, jaroszlavli, kosztromai, muromi, rjazanyi, rosztovi, szuzdal-nyizsnyij-novgorodi, tveri, vlagyimiri) fejedségeket. 1325-től a kijevi metropolita is Moszkvában székelt, 1589-től pátriárkai ranggal (→moszkvai patriarchátus). A mongolok ellen 1380: Dmitrij Donszkoj nagyfejed-nek sikerült először győznie, s III. Iván moszkvai nagyfejed. (ur. 1462-1505) 1480 k. végleg megszabadult a hódítóktól. Az Arany Horda rövidesen szétesett a kazányi, krími és asztrahányi kánságra. III. Iván az utolsó bizánci cs., XI. Konsztantinosz (ur. 1448-53) unokahúgát vette feleségül, s birod-át a 3. római birod-nak (→harmadik Róma-elmélet, →pánszlávizmus), önmagát egész ~ fejed-ének és urának nevezte. IV. (Rettegett) Iván (ur. 1533-84) a legvéresebb eszközökkel erősítette meg államát, s 1547: cárrá koronáztatta magát. ~hoz csatolta a Volga-vidéket (1552: Kazány, 1556: Asztrahány). 1579: a Sztroganov kereskedőcsalád megbízásából a Jermak vezette kozákok először nyomultak be Szibériába, ahol a 17. sz. elején számos orosz (kezdetben keresk.) támaszpontot létesítettek. ~ Ny-on Livóniáért folytatott háborút, melynek megszerzésével kijuthatott volna a Keleti-tengerre. Svédo. és Lengyo. beavatkozása azonban súlyos társad. és gazd. hanyatláshoz vezetett. Fölkelések, pestisjárványok és éhínségek követték egymást, az államot a teljes fölbomlás veszélye fenyegette. 1598: kihalt a Rurik uralkodócsalád, s Borisz Godunov cár (ur. 1598-1605) halála után a lengy-ek 1610: Moszkvát is elfoglalták, de egy népfölkelés 1612: fölszabadította a várost, s a bojárok Mihail Fjodorovics Romanovot (ur. 1613-45) választották cárrá. Az általa alapított dinasztia 1917-ig uralkodott ~ban. - A 17. sz: ~ visszahódította Lengyo-tól Ukrajna K-i részét (1667), D-i határait kitolta az Ural folyóig, felügyelete alá vonta Szibéria legnagyobb részét, 1670: viszont egy népfölkelés nyomán átmenetileg elveszítette a Volga D-i vidékét. Az ekkoriban kitört →raszkol mozgalom további zavargásokat okozott. - ~ számára nagy fordulatot jelentett I. (Nagy) Péter cár (ur. 1689-1725), aki fölvette a kapcsolatot az eu. országokkal. A 2. északi háborúban megtörte Svédo. keleti-tengeri uralmát, a partvidéken új területeket szerzett (Livónia, Észto., Karélia), tengeri hatalommá téve ~ot. A meghódított ter-en 1703: új főv-t alapított (Szentpétervár). 1721: a →Szent Szinodus létrehozásával az állam alá rendelte az ort. egyházat. - Anna Ivanovna cárnő (ur. 1730-40) meghódította a Kamcsatkai-fszg-et, Erzsébet Petrovna (ur. 1741-61) újabb területeket szerzett a Balti-tengernél, a Kaszpi-tenger D-i partján és DNy-Szibériában. II. Katalin uralkodása (1762-96) ~ egyik virágkora, újabb területeket hódított meg Ukrajnában egészen a Fekete-tengerig, elfoglalta a Krími kánságot, Csukcsföldet, s Lengyo. felosztásakor annak K-i területeit. - I. Pál (ur. 1796-1801) és I. Sándor (1801-25) cárok ~ részévé tették Grúziát, Örményo-ot, Besszarábiát és Finno-ot. A napóleoni háborúkban a fr-k 1812: Moszkváig hatoltak, de a Berezina folyónál elszenvedett vereség után az orosz télben menekülő seregük nagy része odaveszett. A Kutuzov vezette orosz csapatok részt vettek Eu. fölszabadításában, s I. Sándor 1815: a bécsi kongresszuson jelentős szerepet játszott az új Eu. rendezésében. Az elmaradt belpol. reformok miatti csalódás váltotta ki 1825: a sikertelen dekabrista fölkelést. - A 19. sz. közepétől ~ tovább növelte befolyását Szibériában, és kínai területekre is igényt támasztott. 1831: és 1863: leverte a lengy. forr-at, és 1849: segítséget nyújtott Bécsnek a m. szabharc. leverésében is. - 1861: eltörölték a jobbágyságot, ezután a parasztság helyzete egyre romlott. Az iparosítás közetkeztében a 19. sz. végére 2 milliós munkásság alakult ki, melyet a végletekig kizsákmányoltak, egyre gyakoribbá váltak a sztrájkok. A Moszkvában és Szentpétervárott szerveződő értelmiségi, komm. és anarchista mozgalmakat III. Sándor cár (ur. 1881-94) kíméletlenül elfojtotta. Az 1898: megalakult szocdem. párt a marxista eszméket terjesztette. - Az ázsiai terjeszkedő pol. következtében tört ki 1904-05: az orosz-japán háború, melyet ~ elvesztett. Az 1905-07-es polg. demokratikus forr. által elért pol. engedmények (többek között a duma mint konzultatív testület felállítása) ellenére a társad. problémák súlyosbodtak. Az I. vh-ban az antant tagjaként harcoló ~ két év után gazd. összeomlás előtt állt. - Az 1917. II-i forr. véget vetett a cári uralomnak, Kerenszkij tábornok kikiáltotta a közt-ot. A száműzetésből visszatérő Lenin vezetésével X: a bolsevikok forr-mal ragadták magukhoz a hatalmat. Oroszo. főv-a ismét Moszkva lett, Lengyo., Finno., a Baltikum és átmenetileg Fehéroroszo. és Ukrajna függetlenné vált. A breszt-litovszki békekötés után 1918: megalapították az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságot (OSZSZSZK), melyet No. és a függetlenné vált Lengyo. azonnal megtámadott. Közben a febr. forr-ban hatalomra jutott fehérek óriási polgári áldozatokat követelő polgárháborút robbantottak ki a komm. vörösök ellen. A Vörös Hadsereg újra elfoglalta Fehéroroszo-ot, Ukrajnát és Grúziát, és az ott létrehozott szovjetközt-ok az Orosz SZSZSZK-val 1922: megalapították a →Szovjetuniót. -

4. Egyháztörténet. a) A kezdetek. A hagyomány szerint ~ apostola, Szt András Kijev mellett egy hegyen keresztet állított föl. Az első századokból azonban semmi nyoma nem maradt a kerségnek. A szkíták és a gótok között Aranyszájú Szt János kezdeményezett missziót, maradandó eredmény nélkül. Szt Cirill és Metód térített az oroszok között, de a rendszeres misszionálás csak a 9. sz. 2. felében indult meg. 866: a kijevi fejed. hajóhaddal indult Konstantinápoly ellen, de flottáját egy vihar tönkretette. Hamarosan misszion-okat kért Konstantinápolyból. Egyesek szerint →Photiosz pátr. maga is elment Kijevbe, sokakat megkeresztelt és pp-öt adott ~nak, de valószínűbb, hogy a térítést →Ignatiosz pátr. kezdte el. A misszion-ok magukkal vitték a cirill írást is. 882 u., mivel a fejed-ek nem szorgalmazták a missziót, a kerség csak lassan terjedt. A 10. sz. elején ~ mégis a 60. Konstantinápolytól függő érsség lett. Igor (ur. 913-45), majd özvegye, Szt Olga (ur. 945-964) idejében tovább terjedt a kerség. Olga 957: Konstantinápolyban (gör. források szerint 955 k. Kijevben) keresztelkedett meg. Hazatérve I. Ottó cs-tól 959: Ny-i misszion-okat kért, de ezek munkája teljesen eredménytelen volt. A kerség Nagy Vlagyimir (ur. 980-1015) idején diadalmaskodott ~ban, aki 988: Herszonban keresztelkedett meg, s a Baziliosz nevet kapta. Szöv-re lépett II. Baziliosz és Konstantin cs-ral, ez utóbbi nővérét, Annát feleségül vette. Hazatérésekor egy Mihály nevű pp-öt, sok papot, ereklyét, egyh. fölszerelést vitt magával Kijevbe. Élete fő feladatát ~ megtérítésében látta. Városokat, tp-okat, isk-kat, ispotályokat építtetett, s ~ népének zömét elvezette a kerségre. A fia, Jaroszláv (ur. 1019-54) folytatta a térítést. Építkezései mellett sok gör. teol. művet lefordíttatott, törvénykv-et adott ki, s gör. énekesekkel megvetette az or. egyh. ének alapjait. ~ nem or. népei körében ennek ellenére egészen a 13. sz-ig megmaradtak a pogány szigetek. - Az ~i egyh. élén a kijevi metrop. állt, aki szentelését és küldetését a konstantinápolyi pátr-tól kapta. Lelkiekben a →nomokánon, világi ügyekben a kijevi nagyfejed. törv-ei szerint kormányzott. A többi pp-öket a fejed-mel egyetértésben nevezte ki és szentelte föl. Az első kijevi metrop-k egységben voltak Rómával. Mivel azonban legfőbb lelki tekintélynek a konstantinápolyi pátr-t tartották, lassanként tőle teljesen függő helyzetbe kerültek, egyháztart-uk a gör. egyh. része lett, s önállóságát csak az ószláv nyelv használata jelezte. Ennek ellenére a szakadás ~ban csak a 12. sz. elején kezdett tért hódítani, amikor 1104-20: Nikefor metrop. elméletileg próbálta megalapozni Vlagyimir nagyfejed-nek a Rómától való függetlenségét. A gör. egyh-at jellemző Róma-ellenesség ~ban csak évsz-okkal később alakult ki. - III. Ince p. 1204: legátust küldött Roman halicsi nagyfejed-hez az unió céljából. Roman halála után II. András m. kir. fia, Kálmán lett a halicsi fejed., ki létre is hozta az uniót, de 1219: elűzték, s az unió fölbomlott. 1227: III. Honorius, 1231: IX. Gergely p. fordult írásban az or. fejed-ekhez az unió ügyében, eredménytelenül. A halicsi fejed., Dániel és IV. Ince p. között ismét létrejött az egység, 1255: Opiso p. legátus kir-lyá koronázta Dánielt, aki csakhamar visszatért a szakadásba. IV. Sándor és IV. Ince p. uniós próbálkozásai annyi sikerrel jártak, hogy a kat-ok háborítatlanul élhettek ~ ter-én. A Rómával való szembenállást 3 tényező szította: a kijevi metrop-kat Konstantinápolyból küldték; a konstantinápolyi →latin császárság felállítása az oroszokban is elkeseredést váltott ki; a tatár betörés egész ~ban zűrzavart keltett. - b) →Orosz Ortodox Egyház. - c) A római katolikus egyház ~ban. Az orosz ortodoxiában élesen katolikusellenes légkört teremtett több tényező: a K-i szláv keresztények a bizánci kultúrkörhöz kapcsolódtak, a mongol megszállás idején a kijevi Rusz el volt zárva a Ny-tól, Moszkvát a kat. lengyelek-litvánok fenyegették (sőt rövid időre meg is szállták), a Baltikumot a Német Lovagrend, a lengy-ek évszázadokig megtartották a Moszva által igényelt ukrán és fehérorosz ter-eket, ill. 1596: a →breszti unió. Ezen az elutasító légkörön nem változtattak az elvétve előforduló kat. tp-ok (Novgorodban, Kijevben, később Moszkvában és másutt is), 1582: Antonio →Possevino SJ jelenléte vagy 1684-89: és 1773-1820: a jezsuiták iskolái sem. I. Péter cár 1717: átvette a Sorbonne teológusainak emlékiratát az unióról, de a felülvizsgálattal megbízott ort. teológusok azt elvetették. A 18. sz-ig csak különleges meghívással tevékenykedhettek kat-ok ~ban. II. Katalin és I. Sándor 1763-tól több ezer német róm. kat. bevándorlását engedélyezte, akik tp-okat építhettek, de nem misszionálhattak és nem alapíthattak kolostorokat. - Lengyo. három fölosztásakor, 1772, 1793 és 1795: egységes kat. népességű ter-eket csatoltak ~hoz, de Katalin cárnő és utódai, Róma megkerülésével, saját belátásuk szerint szabályozták a kat. hierarchia kiépítését. 1774: Katalin megalapította a mohiljevi fehérorosz ppséget. 1793: teljes vallásszabadságot hirdetett, s biztosította ~ban a →jezsuiták fennmaradását. A székeskápt-okat prot. mintájú konzisztóriummal helyettesítette. I. Pál újra fogadott p. legátust, s a tárgyalások eredményeként 1798: Mohiljev érsség lett, Vilna, Kamenyec, Luck, Szamogitien és Minszk suffr-okkal. Az új egyhm-kben jezsuiták és kapuc-ok gondozták a híveket. A jezsuiták iskoláik révén annyira népszerűek lettek, hogy a cár Pétervárott is megtelepítette őket, de már 1815: Pétervárról, 1820: egész ~ból kiűzték a jezsuitákat. - Az orosz kormányzat a kat. egyh-at is lojális intézményként kívánta betagolni az államapparátusba. Igazgatását és gazd. irányítását minisztériumok alá rendelték, Rómával nem tarthatott kapcsolatot. 1842: a vilnai teol. akad-nak, 1867: a mohiljevi érs-nek kellett Szentpétervárra települnie. Az 1772-től ~ban szintén élő bizánci szertartású (görög)katolikusokat 1839-41: adminisztratív eszközökkel bevitték az OOE-ba. 1847: ugyan konkordátum született a Vatikán és ~ között, de ezt a cár nem tartotta be, 1866: föl is bontotta; a ném. telepesek számára alapított, Szaratov székhelyű tiraszpoli egyhm. volt az egyetlen kézzelfogható eredmény. - Az 1830-i és 1863-i lengy. fölkelések után bezárták a ktorokat, államosították az egyh. vagyont, megakadályozták a ppi székek betöltését, minden téren csökkentették az egyh. mozgásterét. A 19. sz. vége felé, s különösen az 1905-i türelmi rendelet után valamelyest enyhült a helyzet. 1897: ~ 125,6 milliós népességének 72%-a ort., 10,8%-a muszlim, 8,7%-a r.k. (főként lengy. és litván), 4,1% zsidó, 3,3% prot., 0,4% buddhista. - 1917: a kat. egyh-nak a legsúlyosabb üldöztetésben volt része. Nyilvános pert rendeztek Cieplak érs. és Budkievicz pp. ellen. d'Herbigny pp. a hierarchia fennmaradása érdekében titokban 5 pp-öt szentelt, akik hamarosan vt-k lettek. 1917: ~ban 1,6 mill. kat. (950 ezer lengy., 400 ezer fehérorosz, 30 ezer or. és ukrán, 48 ezer örm., 35 ezer grúz, 200 ezer külf.) élt. - d) Protestánsok ~ban. Az első prot. közösség a 16. sz: IV. (Rettegett) Iván uralkodása idején Moszkvában keletkezett, ahová kereskedők és a Livóniából kényszerrel áttelepített prot-ok vitték be az új vallást. Később ném. lutheránusok, majd a 17. sz: ang. és holl. kereskedők telepedtek le ~ É-i részén. I. Péter szívesen fogadta az elűzött fr. →hugenottákat. II. Katalin idején virágzó ném. prot. telepek alakultak a Volga mentén. I. Sándor a Fekete-tenger mellé telepített németeket, köztük sok →mennonitát. I. Miklós 1845: a lett és litván prot. parasztokat átkényszerítette az ortodoxiába, 1914: 200 prot. közösség, 230 lelkész és 800 imaház volt. 1917 u. e közösségeket fölszámolták. -

II. 1990 után. a) Az ~i SZSZK jogutóda, az Orosz Föderáció. Az 1980-as évek végére a szovjet, s ezzel az orosz gazd. is egyre súlyosabb válságba került. A Mihail Gorbacsov elleni sikertelen puccs után 1991: Litvánia, Letto. és Észto., majd a többi volt szovjet közt., XII. 8: Bresztben ~, Ukrajna és Fehéroroszo. is függetlennek nyilvánította magát, kimondták a SZU feloszlását, de XII. 21: Alma-Atában 8 korábbi tagközt. (Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldávia, Örményo., Tadzsikisztán, Türkmenisztán) csatlakozásával megalakították a Független Államok Közösségét. - ~ban 1991. V: elnöki rendszert vezettek be, az első elnök Borisz Jelcin lett, aki reformjainak keresztülvitelében rendre szembekerült az 1990: választott parlamenttel. Az ellentét 1993. IX-re a parlament feloszlatásáig fajult, mire Moszkvában tüntetések kezdődtek, s rendkívüli állapotot vezettek be. A XII: elfogadott új alkotmány kivételesen nagy hatalmat adott az elnök kezébe. - 2003: az Orosz Föderáció ter-e 17.075.400 km² (a korábbi SZU területének 76 %-a), 147 mill. lakosa 7 föderatív körzet 89 közigazg. egységében él: ÉNy-~ (karél, komi autonóm közt-ok; arhangelszki, kalinyingrádi, murmanszki, novgorodi, pszkovi, szentpétervári, vologdai oblasztyok; Szentpétervár városa; nyenyec autonóm körzet), Közép-~ (belgorodi, brjanszki, ivanovói, jaroszlavli, kalugai, kosztromai, kurszki, lipecki, moszkvai, orjoli, rjazanyi, szmolenszki, tambovi, tulai, tveri, vlagyimiri, voronyezsi oblasztyok; Moszkva városa), É-Kaukázus (adigei, csecsen, dagesztáni, É-oszét [alán], ingus, kabard-balkár, kalmük, karacsáj-cserkesz autonóm közt-ok; krasznodari, sztavropoli régiók; asztrahanyi, rosztovi, volgográdi oblasztyok), Volga (baskír, csuvas, mari, mordva, tatár, udmurt autonóm közt-ok; kirovi, nyizsnyij-novgorodi, orenburgi, penzai, permi, szamarai, szaratovi, uljanovszki oblasztyok; komi-perm autonóm körzet), Ural (cseljabinszki, kurgani, szverdlovszki, tyumeni oblasztyok; hanti és manszi, jamali-nyenyec autonóm közetek), Szibéria (altáji, burját, hakasz, tuvai autonóm közt-ok; csitai, irkutszki, kemerovói, novoszibirszki, omszki, tomszki oblasztyok; agai burját, evenki, tajmiri, uszty-ordinszki burját autonóm körzetek), Orosz Távol-Kelet (szaha [jakut] autonóm közt.; habarovszki, primorjei régiók; amuri, kamcsatkai, magadani, szahalini oblasztyok; zsidó autonóm terület; csukcs, korjak autonóm körzetek). -

b) A r.k. egyh. helyzete. Mihail Gorbacsov 1989. XII. 1: látogatást tett II. János Pál p-nál, amit 1990. IV. 13: a diplomáciai kapcsolatok fölvétele követett a Vatikán és Moszkva között. 1991. IV. 13: ap. adminisztratúrát nyitottak Moszkvában ~ eu. része, és Novoszibirszkben Szibéria számára, pp-eik mellé 1998: spp-öt is kinevezett II. János Pál p. ~ mintegy 150 mill. lakosából 1996: 30% vallotta magát ateistának, 51% ortodoxnak. 1995: kb. 2 millió prot. volt. A kat-ok száma 1998: kb. 1,3 mill. (0,9%, ebből közel 1 millióan Szibériában élnek), főként oroszok, lengy-ek, ukránok, litvánok és németek, 240 pléb-n és lelkészségen. (Az adatok csak becsültek, az egyhközs-ek ugyanis biztonsági okokból még mindig nem vezetnek stat. nyilvántartásokat.) Néhány új épület ellenére a tp-ok és egyh. épületek száma rendkívül csekély, ennek ellenére a 20/21. sz. fordulóján az ortodoxia és az iszlám (12-20 mill. hívővel, főként az É-Kaukázusban, valamint több mint 3 ezer épülettel) után a kat. egyh. ~ban a 3. legnagyobb vallási közösség. A kb. 200 pap (főként szerz-ek) és kb. 200 szerznő többsége külföldi, az eu. részen főleg lengy-ek, az ázsiai részen leginkább ném-ek. Hitoktatók és teológusok képzésére Moszkvában 1991. X: megnyitották a Szt Tamás Koll-ot. Az 1993: uo. nyílt szeminárium 1995: Szentpétervárra költözött. A kat. egyh. mint részben lengy. befolyású, „külföldi” vallás elé a hatóságok több helyen akadályokat gördítenek, az ortodoxok pedig „prozelitizmussal” gyanúsítják. Az 1997: elfogadott vallási törv. sem biztosít teljes egyenjogúságot. - Érssége és ppségei 2002. II. 11. óta: Moszkva, Szaratov, Irkutszk, Novoszibirszk. Moszkvában 1917: g.k. ap. exarchátust alapítottak. - c) Protestánsok és szabadegyházak. A prot. felekezetek a vallásszabadság hatására és a Ny anyagi és személyi segítségével 1988-tól rendkívüli módon föllendültek, amit az ort-ok a kat-okéhoz hasonló vádakkal (prozelitizmus, külf. befolyás) illettek. A balti államok függetlenné válása óta ~ban a németek adják az evangélikusok többségét, akik székhelyüket Rigából Szentpétervárra tették át. Mintegy 650 gyülekezetük van, 1996: teol. szem-ot nyitottak Szentpétervárt. A reformátusok a tömeges kitelepülések miatt gyakorlatilag beolvadtak az ev. egyh-ba. - A baptistáknak 1994: össz. 2750 gyülekezetük volt 215 ezer megkeresztelt taggal. Moszkva környékén több helyen hoztak létre lelkipásztorképző int-eket. Az adventisták már 1987: alapíthattak egy szem-ot Tulánál, ami jelentős közp-tá épült ki. Taglétszámuk a 20. sz. végére mintegy megháromszorozódott, kb. 500 ezer. A pünkösdisták 1991: szerveződtek újjá, kb. 250 gyülekezetük van ~ban. A mennoniták a kitelepülések következtében szinte eltűntek ~ból, a metodisták viszont új közösségeket hoznak létre. **

Lassú István: Az or. birod. stat., geographiai és historiai leírása. Pest, 1827. - Murray, E. C.: A jelenkori or-ok. Ford. Csurgó György. Bp., 1880. - Kállay Béni: ~ K-i törekvései. Uo., 1888. - Lázár Gyula: Az or. birod. tört. 1-4. köt. Temesvár, 1890. - Rambauld, Alfréd: ~ tört. eredetétől kezdve 1884-ig. 1-2. köt. Ford. Laukó Albert. Bp., 1890. - Pallas XIII:506. - LThK 1897. X:1375; 1937. IX:24; 1993. VIII:1375. - Havas Károly: A cárok uralma, a cárok pusztulása. Szabadka, 1936. - Platonov, Szergej: ~ tört. Ford. és függelékkel ellátta: Trócsányi Zoltán. Bp., 1936. - Rátz Kálmán: ~ tört. ősidőktől 1917. nov. 6-ig. Uo., 1943. - Larousse III:182. - AP 2003.