🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > O > Orbai szék
következő 🡲

Orbai szék, 14. sz.-1876: közigazgatási terület Erdélyben, a Székelyföldön. - É-on →Kézdi szék, K-en és D-en a Kárpátok (Moldva), Ny-on →Sepsi szék határolta. →Háromszék fiókszéke (fiúszéke), melynek élén alkirálybíró, minden járás élén →dulló állt, akit a többi tisztség viselőjéhez hasonlóan a székgyűlésen választottak. A fejedelemség korában minden derékszéknek külön alszéke volt, ahonnan ügyeikben a derékszékhez föllebbeztek (az alszéki szerepet vette át a járás). Kovásznán székelt elnöke a →királybíró, tagjai a jegyző, 4 rendes és számos tb. táblabíró, szavazati joga volt a közügyvédnek és a szegények szószólójának. - A vm-rendezésig (1876) a szomszédos Kézdi székkel és Sepsi székkel együtt alkotta Háromszéket. II. József (ur. 1780-90) 1784. VII. 3: Háromszék megyébe kebelezte. 1785/86: népszámlálást tartottak, a Bach-önkényuralom (1850-60) ~ önállóságát megszüntette, 1849-54: az erdélyi 6 kerület létezése idején ideiglenesen, 1854-60: a 10 kerületre osztás idején az udvarhelyi kerületbe sorolták, Bach bukása után 1860-76: a →vármegyerendezésig ismét önálló, majd Háromszék vm-be osztották, melynek orbai járása lett. A felső járás 9, az alsó járás 8 települését egyetlen járássá vonták össze, 1873: székhelye Cofalva. - Falvai: Barátos: 1850: 209 házban 932 fő, 1869: 270 házban 1025 fő, 1880: 890 fő; Cofalva: 1850: 70 házban 337 fő, 1869: 84 házban 318 fő, 1880: 320 fő; Gelence: 1850: 456 házban 2364 fő, 1869: 519 házban 2467 fő, 1880: 2397 fő; Haraj: 1850: 83 házban 421 fő, 1869: 117 házban 499 fő, 1880: 505 fő; Hilib: 1850: 118 házban 597 fő, 1869: 157 házban 640 fő, 1880: 663 fő; Imecsfalva: 1850: 103 házban 492 fő, 1869: 98 házban 421 fő, 1880: 397 fő; Kovászna: 1850: 720 házban 3110 fő, 1869: 869 házban 3576 fő, 1880: 3628 fő; Körös: 1850: 134 házban 610 fő, 1869: 161 házban 616 fő, 1880: 604 fő; Páké: 1850: 153 házban 672 fő, 1869: 197 házban 669 fő, 1880: 623 fő; Papolc: 1850: 265 házban 1318 fő, 1869: 365 házban 1624 fő, 1880: 1468 fő (fűrésztelepek létesítése okozta az elvándorlást); Páva: 1850: 183 házban 885 fő, 1869: 256 házban 914 fő, 1880: 870 fő; Petőfalva: 1850: 60 házban 323 fő, 1869: 98 házban 382 fő, 1880: 395 fő; Szörcse: 1850: 132 házban 635 fő, 1869: 152 házban 666 fő, 1880: 543 fő; Tamásfalva: 1850: 61 házban 328 fő, 1869: 77 házban 424 fő, 1880: 437 fő; Telek: 1850: 105 házban 567 fő, 1869: 137 házban 602 fő, 1880: 644 fő; Zabola: 1850: 420 házban 1984 fő, 1869: 603 házban 2481 fő, 1880: 2425 fő; Zágon: 1850: 650 házban 3272 fő, 1869: 695 házban 3731 fő, 1880: 4152 fő. - Lakói 1880: 20.571 fő, vallás szerint: 5967 r.k., 183 g.k., 12.271 ref., 13 unit., 22 ev., 2007 g.kel., 30 zsidó, 78 idegen. 88

Orbán 1869. III:7. (falvankénti vallási megoszlással) - Szádeczky Kardoss 1927. - Edelényi-Szabó 1928:695. (térképpel, s.v. Orlai szék) - Endes 1938. - Danyi-Dávid 1960:306. (1786: Háromszék m. nyomtatásakor a számsorok elcsúsztak!) - Dávid 1994:134. (vallás + nemzetiség)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.