Magyar Katolikus Lexikon > O > Olajbafőtt Szent János


Olajbafőtt Szent János, Babevő János: a népnyelvben Szt János apostol neve, a Müncheni-kódexben Szent János olajbanfőzete. - Szt János ap. legendája (első említései: 2. sz: Tertullianus, 4. sz: Szt Jeromos, 5. sz. apokrif) szerint Domitianus cs. (ur. 81-96) idejében Róma kapuja előtt forró olajjal telt katlanba vetették az ap-t, de ő sértetlenül került ki. Ennek emlékére emelték az első Szt János-tp-ot (S. Johannes ante portam Latinam, →Olajbafőtt Szent János kápolnája, Róma) azon a helyen, melyet az emlékezet őrzött meg. ~ ünnepe e tp. fölszentelésének napja: máj. 6. - A kk-ban gyakran választották tit-ként ~t. Ennek oka az lehetett, hogy Szt János ap. főünnepét, dec. 28-át karácsony nyolcadában nem lehetett kellő hangsúllyal megülni mint búcsúnapot. ~ volt pl. az →egri püspökség és az →egri főszékesegyház ősi tit-a. Utóbbi főoltárának ~-képét a bécsi Fr. A. Wagenschön festette (1767, később a sátai tp-ba [Borsod vm.] került). A kk-ban körmenet indult a szegyh-ból a vár nagykapujához (ad magnam portam), emlékeztetni akarván a róm. kapunál történt jelenetre. - ~ a tit-a: Mezőtárkány (1773), Sáta (1781), Csécs (1800), Lucska (Gömör vm., régebben az egri egyhm-hez tartozott), Mátraszöllős (1772), Abasár (1756), az Esztergom vm. Kirva (újabb nevén Máriahalom), Csiffár (Bars vm.). - Ikgr. A kassai szegyh. sekrestyéjében egy 1510 tájáról származó táblakép az olajbafőzést ábrázolja; a hagyomány szerint Egerből hozták ide, vsz. amikor az egri kápt. a török elől Kassára menekült. A jelenet látható még Muzsna (Nagy-Küküllő vm.) szász falu 1521-i szárnyasoltárán, fadomborműként a lőcsei Jakab-tp. főoltárán, Lőcsei Pál alkotásán is. - Mátraszőlősőn az ún. belső hegyen, az út mentén (melyen a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc a szécsényi ogy-re ment) 1774: közadakozásból ~-kpnát építettek, 1904: újjáépítették. - A m. népi kalendáriumban V. 6: vetőnap a babra, innen a a népi mellékné: Babevő. **

MN IV:277. - Bálint I:359.