Októberi Diploma, 1860. okt. 20.: a Habsburg birodalom közjogi viszonyainak szabályzata. - X. 14: Barkóczy János gr. bécsi házában a szöveget megtárgyaló m. urak (Andrássy György gr., Apponyi György gr., Dessewffy Emil gr., Mailáth Antal gr., Sennyey Pál br., Szécsen Antal gr., Szőgyény-Marich László és Vay Miklós br.) a nagyrészben Szécsen gr. szerkesztette javaslatot fogadták el, Dessewffy gr. kívánságára nevezték el a legfelsőbb fogalmazványt a gyűlöletessé vált pátens szó helyett diplomának. Elkészítése azért lett sürgős, mert I. Ferenc József cs. (ur. 1848-1916) a cárral és a porosz régenssel való varsói találkozása előtt közzé akarta tétetni. - Az urak egyidejűleg az →örökös tartományoknak Mo-hoz hasonló alkotmányos jogokat kívántak adni, mert így a jogokat tartósabbnak vélték. - Az ~ban a cs. megígérte, hogy a törv-eket ezután a birod. tanács és a m. ogy. közreműködésével hozza. Elrendelte a tart-gyűlések és a m. ogy. visszaállítását. Az új birod. tanács hatáskörébe utalta az adópol-t, a pénz- és hitelügyeket, a vám-, keresked., posta és közlekedésügyet, az áll. költségvetéssel, zárszámadással és a katonáskodási kötelezettséggel kapcsolatos törvényhozási műveleket. A hadügy minden egyéb kapcsolatában s a külügy egészében az uralkodó kizárólagos joga maradt. - Az ~ visszaállította a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát, a Magyar Helytartótanácsot, a tart-ok pol. igazgatására államinisztériumot szervezett. - Az ~ kiadásával egyidejűleg a cs. fölmentette Leo Thun-Hohenstein gr. kultusz-, Nádasdy Ferenc gr. igazságügy-, Adolf Thierry br. rendőrminisztert, Benedek Lajos táborszernagyot, Mo. katonai főkormányzóját, kinevezte Alexander Helfert br-t kultusz-, Josef Lesser lovagot igazságügy-, Mecséry Károlyt belügy-, Agenor Goluchowski gr-ot állam- és Szécsen Antal gr-ot tárca nélküli min-ré, Vay Miklós br-t m. kancellárrá. A kancellárhoz küldött leiratában elrendelte az ogy. összehívását, a vm-k helyreállítását s a közigazg. hatóságok és törvényszékek hivatalos m. nyelvhasználatát. 88

Hornyánszky, Victor: Bilder aus Ungarn. Pest, [1864] - M. Állam 1899. X. 17. (Az okt. pátens tört.) - Berzeviczy III:121.- Lukács 1955:451.