🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > O > Ópusztaszer
következő 🡲

Ópusztaszer, 1975-ig Dócz-Sövényháza, Csongrád m.: 1. egykori monostor

→Szermonostora. - 2.  plébánia a váci, 1993. V. 31-től a szeged-csanádi egyhm. kisteleki esp. ker-ében. - 1455: Sewenhaza. 1332: már létezett. 1807: alapították újra. Mai Magyarok Nagyasszonya-tp-át 1787: építették. Harangjait 1874: 48 cm átm. Walser Ferenc, 1948: 80 és 70 cm átm. Szlezák Ráfáel öntötte. Anyakönyvei 1789-től. - Plébánosai: Szabó Elek, 1808: Szabó József, 1817: Sándor József, 1823: Széke Miklós, 1827: Dobos Péter, 1830: Liebhardt Mátyás, 1852: Buczkó József, 1854: Baráth Nárcisz, 1858: Haraszti Jakab, 1885: Szomolányi Mihály, 1909: Csatáry Gusztáv, 1916: Dinka József, 1921: Bálint Endre, 1926: Dudás Károly, 1931: Szilágyi László, 1943: Radnai Pál, 1974: Gábor Imre, 1977: Bujdosó Gábor. 1984 e. Csanytelek, 1996 e. Kistelek látja el. - Lakói 1983: 2200 r.k. (Bakssal együtt), össz. 1859. - Anonymus szerint ~ az a hely, ahol a →honfoglaláskor Árpád és vezérei „elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették szerét az ország egész dolgának.” **

Sándor kz. III:278. - Trogmayer Ottó-Zombori István: Szer monostorától Ópusztaszerig. Bp., 1980. - TKMK 346. - Patay 1982. - MKA 2000:302.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.