Magyar Katolikus Lexikon > N > nyugat-magyarországi hadjárat


nyugat-magyarországi hadjárat, 1291. júl.-aug.: III. András király (ur. 1290-1301) hadjárata az I. (Habsburg) Albert (1255-1308) osztrák herceg által 1287: és 1289: elfoglalt, s azóta is megszállt magyar területek visszaszerzésére. - Erre az →óbudai végzések is kötelezték. VII. 18: az osztr-ok által 80 ezer főre becsült m. sereg betört Alsó-Au-ba, egy csapat körülzárta a megszállt Pozsonyt, VIII. 9. előtt elérte Bécset, ahová a meglepett Albert bezárkózott. A bajor hg-től, a ném. választófejed-ektől gyors segítséget kért, melyet azok részben megtagadtak, ha küldtek is, az későn érkezett. A ~ megindítása után 6 héttel I. Albert békét kért. VIII. 28: Monoszló nb. Lodomér esztergomi érs. (1279-98), Hontpázmán nb. János kalocsai érs. (1279-1301), valamint Bernát passaui pp. (1285-1313) és Lipót seckaui pp. (1283-1291), és 2-2 világi főúr mint békebírák megkötötték a →hainburgi békét. 88

Horváth M. II:121. - Kerékgyártó 1875:144. - Huber II:23. - MTK I:182.