Magyar Katolikus Lexikon > N > nyugat-magyarországi fölkelés


nyugat-magyarországi fölkelés: a →népek önrendelkezési joga érvényesítésének kísérlete a →trianoni béke parancsaival szemben. - I. 1921. aug. 21.-nov. 5. Az Au-val 1919. IX. 10: kötött Saint Germain-i béke és az 1920. VI. 4: Mo-gal kötött trianoni béke hazánk Ny-i sávját Au-nak juttatta, azon pol. céllal, hogy Mo. minden szomszédja kedvezményezettként, érdekelt legyen az új határok véglegesítésében. Ezért utasították vissza Párizsban 1919. VIII. 6: az osztr. küldöttség e ter-re szóló népszavazási javaslatát. A Nagykövetek Tanácsa 1920. XII. 23: elrendelte a Ny-K irányban A és B zónára osztott ter. zónánkénti kiürítését a szöv-es tábornoki biz. elllenőrzésével. Moson, Sopron és Vas vm. kb. 200 km hosszú és 3-40 km széles Ny-i peremét a trianoni béke hatályba léptetéséig (1921. VII. 21.) kellett kiüríteni, de a m. kormány azt a D-Dunántúlt megszálló szerb csapatok Baranyából való kivonulásához kötötte. - VIII. 15-21: a szerbek ugyan kivonultak, de a helyi →oktobristákkal, szerbekkel és komm-kkal kikiáltatták az VIII. 14-19: létezett Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, ami a honvédség bevonulásával megszűnt. - A m. nemz. ellenzék a királypártiakkal közösen Ny-Mo. megtartásáért fölkelést szervezett. Az osztr. monarchisták segédletével, Héjjas Iván szervezésében 1920. VIII. 6: a fürstenfeldi (Stájero.) fegyvergyárból 3000 puskát, 30 gépfegyvert és lőszert zsákmányoltak. A fölkelők ellátását Zadravecz István tábori pp. a Honszeretet Egyes., a debreceni II. hadosztály és magánosok adománya révén biztosította. A →Nemzetek Szövetségébe fölvételét ezidőben kérő m. kormány VIII. 27: megkezdte Ny-Mo. kiürítését. Az A zónát és Sopront VIII. 28: kiürítette, a B zónát X. 3-ig kellett kiüríteni, de VIII. 28: az 'A' vonalon megállt. Addigra a 3-5 fős őrsökre, 10-15 fős csapatokra, 40-60 fős szakaszokra, 160-250 fős csapatokra és 650-1000 fős seregre osztott 5 „fölkelő hadsereg” kb. 3500-4000 fölkelője ellenőrizte Ny-Mo-ot. Bruck-Királyhidánál a főparancsnoknak elismert Héjjas Iván és Bónis páter, Ágfalvánál Fiedrich István (1883-1951), Gebhardt Pál és Maderspach Viktor, Pörgölényben Budaházi Miklós százados, Felsőőrött (vitéz) Tabi Árpád, Gyanafalvánál (vitéz) Molnár Endre vezetésével ellenőrizték a vidéket. A ~ben részt vettek a soproni bányász és erdész, az óvári gazdász s a bpi műegy. hallg-k is. A ter. átvételére érkező osztr. csendőrség Vas vm-be behatolni sem tudott, Moson és Sopron vm-ben elérték az A zónát, de VIII. 28-29: Pinkafőnél, Alhónál, Fraknónál, Borostyánkőnél, Németgyirótnál, Ágfalvánál és Felsőőrnél, IX. 1-2: Cinfalvánál, Pörgölénynél az ellenállás és a veszteségeik miatt visszavonultak. IX. 4-5: Kirchschlagnál a fölkelők betörtek Au-ba. IX. 8: Ágfalvánál kb. 200 fölkelő megfutamított 500 osztr. csendőrt, mire az osztr. kormány visszarendelte a csendőrségét Ny-Mo-ról. IX. 6: a fölkelők Prónay Pált (1875-1945) fővezérré választották, aki Felsőőrött berendezkedett. A szabadcsapatok ezután elfoglalták az osztr. megszállta Bruck-Királyhidát és Kismartont (ezzel az egész A zónát), X. 3: a vasútvonalakat, távirdákat, középületeket. A Fővezérség székhelye Felsőőr, az északi katonai ker-é Nezsider, a középsőé Felsőpulya, a délié Németújvár. Felsőőrött X. 4: kikiáltották a semleges, függ. →Lajtabánságot. Prónay Pál lajtabán kormányt alakított, 7 postabélyeg-sorozatot hozott fogalomba. Mielőtt a trianoni „békerendszer” egésze veszélybe került, ol. közvetítéssel, X. 11-13: a →velencei egyezményben az osztr. és a m. kormány megállapodott a →soproni népszavazásban, a többi ter. átadása után az →osztrák-magyar határmegállapítás elfogadásában. Az X. 20-24-i, vitatott szervezésű királypuccs letörése után a m. kormány csapatokat mozgósított a Lajtabánság kiürítését ellenző fölkelők leszerelésére, ezek alkalmazása szükségtelenné vált. XI. elején a fölkelőket ünnepélyesen elbúcsúztatták, s XI. 5: elhagyták a Lajtabánságot. A ~ megakadályozta a beneši terv, a →szláv korridor megvalósítását, bizonyította az ellenállás eredményességét. - A harcok során elesett kb. 15-20 m. és 16 osztr. - 1921. XII. 16: megkötötték az osztr-csehszl. szerződést a status quo fönntartására, kölcsönös részvételről biztosítva egymást a ter-üket ért támadás elhárítására. - II. 1922. jan.-júl. 29. A II. ~ben kb. 1000-1300 fő vett részt. Az au. zűrzavarral és a kommün veszélyével indokolták, amitől meg kell óvni a m-okat. A Bethlen-kormány már a gyülekezéskor megkísérelte fölszámolni. Hunyeczk Károly kb. 100 csendőrrel I. 18: Egerváron 25, I. 21: Zalaháshágynál 34 főt fogott el, II. 8: újabb csoportot fogtak el. Mexikópusztán s környékén Budaházy Miklós, Bónis Arkangyal és Szabó József vezette kb. 30 tiszt és 320 fegyverben maradt fölkelő állomásozott, akik az Esterházy-birtokon dolgoztak. Támogatásukra létrehozták Zadravecz István vezetésével a Felkelőket Pártfogó Társaságot. Mint agitátor és plakátragasztó részt vettek VII. 18: az osztr. tart. választásokban, melyen 40%-os részvétel mellett a szoc. párt győzött. A fölkelőket a Héjjas Iván vez. É-i, a Budaházy Miklós és Szabó József vez. Közép- és az Apáthy László vez. D-i csoportra osztották. Az utóbbihoz VII. 12: érkezett fegyverszállítmányt a m. csendőrség lefoglalta, Apáthyt elfogta. Bpen föltartóztatták a fölkelőkhöz utazó csoportokat, a Dunántúlon vasúti razziákat tartottak. A fölkelők D-i csoportja VII. 19: Karácsfa közelében harcba elegyedett az osztrákokkal, akik 1 fölkelőt elfogtak, szerintük 6 (valójában 2) m. megsebesült; a lőszerért visszatérőket a m. csendőrség letartóztatta. Lajtabánság helyreállítása nem sikerült, mert VII. 21: a Közép-, VII. 29: az É-i csoportot számolta föl a m. csendőrség. Egyetlen áldozata, Apáthy László százados a fogságban X. 22: öngyilkos lett. 88

Villáni 1923. - Thirring 1925. - Héjjas Jenő: A ~. Kecskemét, 1929. - Ádám T. István : A ~ tört. Bp., 1935. - Missuray-Krug Lajos: A ~. Sopron, 1938. - A határban a halál kaszál... Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. Szerk. és bev. Szabó Ágnes és Pamlényi Ervin. - Páter Zadravetz titkos naplója. Szerk. és bev. Borsányi György. Bp., 1968. - Soós 1971:30. - Zsiga 1991.