🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > numerus clausus
következő 🡲

numerus clausus (lat. 'zárt létszám'): egy közösségbe befogadható személyek meghatározott száma. - 1. Kolostorokban az alapító meghatározta azt a létszámot, melynek elérése után új házat kellett alapítani. Kezdetben ez a szám az apostolok száma után ált. →tizenkettő körül volt. - 2. A káptalanok legtöbbször meghatározott létszámúak, ezért mondták őket zárt káptalannak. - 3. a) Mo-on az egyetemi beiratkozások korlátozására 1920: vezették be. Oka: az egy-ek túlzsúfoltsága. 1914: az I. vh. 3. hónapjában megnyitották ugyan új egy-ként a debreceni és a pozsonyi tudegy-et, de az utóbbi 1919: a selmecbányai bányászati és erdészeti főisk-val és a kolozsvári tudegy-mel együtt Bp-re menekült. 1913/14-1917/18: az 5 háborús évf. katonáskodó diákjai számára társaik kivívták, hogy kárpólásként tanulmányi idejükbe annyi időt számítsanak be, amennyi ideig katonáskodtak (hadifogságban voltak). A háborúból hazatértek elözönlötték az egy-eket, főisk-kat, melyekben az 1917/18. tanévben az addigi túlzsúfoltság is a többszörésére nőtt. (Az 1909: átadott új Műegy. 1800 fő okt-ára épült, 1913/14: 2461 hallg., a Tud.egy-re ekkor 8185, össz. 10.646 fő, a két egy-re 1917/18: 19.084 fő iratkozott be.) - A ~ bevezetését 1919. VI. 12: Fogarasi (1902-ig Fried) Béla (1891-1959), a Közokt. Népbiztosság felsőokt. csoportvez-je javasolta, de a kommün bukása meggátolta. 1919 őszi félévében a volt katonadiákok szervezetei, a Tudomány- és Műegyetemi Csendőrzászlóaljak megakadályozták, hogy hadviselteken kívül más beiratkozzon. Ennek az volt az oka, hogy az 1913/14: önkéntesi évét töltő, 1918: leszerelt diák csak 5 évvel később lehet szakképzett és kenyérkereső, azokkal szemben, akik mentesítéssel zavartalanul tanulhattak és állásba kerülhettek, miközben a megszállt ter-ekről tízezrével özönlöttek a megcsonkított hazába a menekültek, főként az értelmiségi családok. - A zsidók országos 4,5 %-os aránya az egy-eken a háborús félévekben növekedett (Tudegy. - Műegy. 1913/14: 34,5% - 33,1%, 1914/15: 37% - 36,3 %, 1915/16: 35% - 41,8%, 1916/17: 36,7% - 44,6%, 1917/18: 39,9% - 37,1%, 1918/19: 40,2% - 35,3%), ugyanakkor háborús részvételük az orsz-os átlaggal azonos volt. Haller István vallás- és közokt. min. (1919-20) törv-javaslata alapján korlátozták az egy-főisk. fölvételeket. A Felsőoktatási intézményekbe való beiratkozás szabályairól IX. 26: elfogadott 1920:25. törv. kimondta: „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-iki tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók, és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható”. A fölvehető hallg-k számát kar javaslata alapján a vallás- és közokt. min. állapította meg. A törv. csak az új beiratkozókra vonatkozott, a korábban beiratkozottakat nem érintette. A beiratkozási engedélyről a kar tanárainak teljes ülése a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság, a jelentkezők szellemi képességei, valamint a szerint döntött, hogy „az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj v. nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét”. - Az előbbit módosító 1928:14. törv. a hadiárvákat, a harctéren szolgáltak, a közalkalmazottak gyermekeit, a különböző foglalkozási ágakhoz tartozók gyermekeit az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban akarta egy-re, főisk-ra juttatni úgy, hogy a fölvettek száma az egyes tvhat-ok között is igazságosan oszoljon el. - A felsőokt-ban a származás szerinti ~ 19(45)49-1963. IX: rendeletileg létezett; a pártalkalmazottak és utódaik korlátlan számban iratkozhattak be, a fönnmaradó férőhelyeket az MKP/MDP/MSZMP által meghatározott %-ban a munkás, paraszt, értelmiségi (és kb 1 %-ban az 'egyéb') „származásúak” tölthették be. A jelentkezéshez isk., üzemi v. hivatali „javaslat” kellett. - b) Ro-ban az 1922/23. tanévi sztrájk és zavargások után a Zelea Codreanu vez. diákság célja a „numerus valachicus”. 1925. III. 7: bevezették a minden kisebbség elleni „bakkaleratusi törvényt”. XII. 22: a felekezeti isk-kat magánintézményekké nyilvánító törv-t. 1937. V. 9: ügyvédkongresszus kimondta: az ügyvédi kamarák csak „őslakó románokból” fognak állni. 1938. I: zsidóktól megvonták a rumén állampolgárságot. - c) Jug-ban az 1940 őszén kiadott zsidótörvény korlátozta a zsidók gazd. szerepét, közép- és főisk. tanulását. A szabadkai gimn. I. o-ába 7 zsidót vettek föl, akkor, amikor az egész Duna-bánságban össz. 28, egész Jug. I. o-aiban összesen 108 zsidó középisk. tanuló járt. A szabadkai jogi karra egyetlen zsidót sem vettek föl. 88

M. stat. zsebkv. 19. - Hat évszázad a m. felsőoktatásban. Szerk. Szögi László. Bp., 1994:64. - Csuka 1995:479. - Durandin 1998:271. - Viczián 2002:287.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.