Magyar Katolikus Lexikon > N > neuilly-i béke


neuilly-i béke, 1919. nov. 27.: a →versailles-i békerendszer része, az antant hatalmak Bulgáriával kötött békéje. - A →trianoni békéhez hasonlóan tárgyalások nélkül, diktátumként közölték. A Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányát beiktatták a ~be, 1920. VIII. 9: hatályba léptették. - A ~vel Bulgáriától Görögo-hoz csatolták Ny-Trákiát, ezzel megfosztották égei-tengeri kijáratától; Ro-nak kellett átadnia D-Dobrudzsát, melyről az 1918: a bukaresti békében lemondott; a Szerb-Horvát-Szlovén (SHS) Kirságnak át kellett adnia a Sztrumica folyó völgyét Timokig, határkiigazítás címén határmenti ter-eket, mely címen Töröko-tól is kapott határrészt. Bulgáriának - mint elsőnek hódolt orsz-nak, egyedüliként előre közölték, hogy 37 év alatt - 2.250.000.000 aranyfrank (80 millió dollár) háborús kártérítést kell fizetnie, ezenkívül adnia kellett Görögo-nak, Ro-nak és az SHS Kirságnak 50 ezer t kőszenet, 70 ezer szarvasmarhát. El kellett törölnie ált. hadkötelezettségét, hadseregét 20 ezer önkéntesre, 10 ezer csendőrre és 3 ezer fős határőrségre korlátozták; el kellett fogadnia az antant teljes ellenőrzési jogát. 88

Koszev, Dimitar-Hrisztov, Hriszto-Angelov, Dimitar: Bulgária tört. Bp., 1971:183. - Hegedűs 2001:197.