nemzeti szocializmus (ném. Nazionalsozialismus): a német III. birodalmat létrehozó Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (Nazionalsozialische Deutsche Arbeitpartei, NSDAP, 1919-45) tekintélyuralmi eszmerendszere. - Hívei az 'árja faj' (az egyetlen teremtő elem) felsőbbrendűségét és életterének biztosítását hirdetve, a vezérkultusz (egy nép, egy birodalom, egy vezér), az áll. központosítás alapján a parancsuralmi rendszer híveként elvetették a népképviseletet és a liberalizmust. A ~ a szovjet bolsevik rendszertől - melynek módszereit átvette - jelképein kívül abban különbözött, hogy a termelőeszközöket magántulajdonban hagyta. Alapműve (Adolf Hitler: Mein Kampf. [Harcom] München, 1925) a nagybirtok és kapitalizmus elleni harc jelszavait, tervszerűsítést és az államosítást hirdette. A komm. →osztályharcot a 'német faj' megújításának, élettere növelésének (pángermanizmus), a 'tisztátalan alsóbbrendű fajok' kiirtásának (zsidóellenesség) igénylésével helyettesítette, a →versailles-i békerendszer megsemmisítését ígérte. 1933: a választásokon a szavazatok 33,1%-át érte el, ezzel 196 mandátumot szerzett. II. 1: Hitler ném. kancellárrá kinevezésével hatalomra jutott az NSDAP, a ~ pártja. Hatására külf-ön is megalakultak a 'testvérpártok'. A háborús vereség után No. megszállásával a ~ hirdetését, az NSDAP-t 1945. V. 31: betiltották. - A nevében lévő szocialista és munkáspárt szavak miatt a szovjet propaganda szómágiája a ~t következetesen fasizmusnak, a ~kat (nácikat) fasisztáknak nevezte, holott a két komm-ellenes (eszme)rendszer lényegesen különbözött egymástól: a fasiszták (Mussolini hívei) korporációs rendszert szerveztek, nem hirdették az 'árja faj' felsőbbrendűségét, stb. 88

Colotti, Enzo: A náci No. A weimari köz-tól a hitleri birod. bukásáig. Bp., 1965. (Studium kv-ek 51.)