Magyar Katolikus Lexikon > N > naptárreform


naptárreform: az érvényben levő →naptár módosítása, javítása. - A Kr. e. 46 óta használt →julián naptár XIII. Gergely p. (ur. 1572-85) által elrendelt helyesbítése a →Gergely-naptár. - A modernkori ~ kezdeményezője Marco Mastrofini apát volt. 1834: kinyomtatott javaslata (Amplissimi Frutti da Raccogliersi sul Calendario Gregoriano Perpetuo) éppúgy az Egyh. jóváhagyásával jelent meg, mint 1849: August Comte 35 oldalas reformtervezete. A 19. sz. végéig mások is fölvetették a ~ gondolatát, amire a Gergely-naptár fogyatékosságai indították őket (pl: 1863: Johann H. Mädler, 1900: Milan Nedelcovici). Az Eisenachi Evangélikus Konferenciát (1900, az első nemzetk. fórum a ~ kérdéséről) számos további követte. 1919: a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) keretében alakult ~ Biz. Désiré Mercier mecheleni bíb-érs. elnökletével, majd 1923: a Népszöv. Forgalmi Biz-ának meghívására kat., anglikán és ort. képviselők ültek Genfben tárgyalóasztalhoz. Ekkor tisztázták, hogy mind a Gergely-naptár módosítása, mind a húsvét dátumának rögzítése dogmatikailag akadálytalan. A Népszöv. indítványa nyomán szerte a világon nemzeti naptárbiz-ok alakultak. Hazánkban 1930. X. 27: tartotta alakuló ülését a M. Nemz. Naptárbiz., mely a M. Külügyi Társaság égisze alatt jött létre, és olyan szakemberek vettek részt munkájában, mint Mahler Ede (1857-1945), →Tass Antal és →Wodetzky József. New Yorkban 1931-56: Journal of Calendar Reform c. 1/4 é. folyóir-ot adtak ki, mely tud. igénnyel, de vallási toleranciával szolgálta a ~ ügyét. A Népszöv. Előkészítő Biz-a 1931: 187 (közöttük 3 m.) reformtervezetet vizsgált meg. A javasolt megoldások a naptári évnek a csillagászati évhez való jobb közelítését, ill. a húsvét dátumának rögzítését célozták, valamint azt, hogy a naptári dátumok minden évben a hétnek ugyanazokra a napjaira essenek, 1 v. 2, héten kívüli „üres” nap beiktatásával. A legnagyobb visszhangot és elismerést Elizabeth Achelis (1880-1973) 1930: előterjesztett világnaptára váltotta ki. E szerint az év mindig vasárnappal kezdődne, s 4 azonos időtartamú negyedből állna, amit egy dec-hez csatolt héten kívüli nap („World-day”) tenne lehetővé. Mivel ez a javaslat (éppúgy, mint a hozzá hasonlók) megbontaná a hetek folyamatosságát, különböző vallások részéről váltott ki ellenvéleményt. Többek között az ort. zsidók, a hetedik nap adventistái és a mohamedánok tiltakoztak ellene. A II. Vat. Zsin. 1963. XII. 4: a Sacrosanctum Concilium kezdetű konst-jának függelékében leszögezte, hogy az Egyh. csak olyan állandó naptár (polgári) bevezetéséhez járul hozzá, amelyben héten kívüli napot nem iktatnak közbe. Noha a fenti ellenvélemények különböző időkben hangzottak el, a Népszöv. már 1931: úgy találta, hogy a ~ bevezetésére még nem érett az idő és az ügy további tanulmányozására, a közvélemény hatékonyabb előkészítésére van szükség. A Népszöv. 1937: döntésre akarta vinni a világnaptár 1939. I. 1-vel való bevezetését, de az előzetes körkérdésre adott válaszok jelezték, hogy véleményegységre nem lehet számítani, ezért a szavazásra már nem is került sor. - A II. vh. után az ENSZ ismét fölkarolta a ~ ügyét. Az ECOSOC már 1947: és 1949: tárgyalta, majd 1954: plenáris ülés elé terjesztették. A reformot különösen India szorgalmazta, mert a határain belül egyidejűleg használt több mint 30(!) naptár által okozott zűrzavar megoldását remélte tőle. Az indiai javaslat megvalósítása meghiúsult. A világnaptár ált. elfogadása azóta is függőben van. T.J.P.

Richters Kalender für Riga 1912. (V. Anestin: Die Kalenderreform in den Staaten der griechischen Kirche) -Turul 1927:1-2. sz. (Tóth László: Garampi bécsi nuncius jelentése a Gergely-féle ~ végrehajtásáról a birod-ban) - Stella Almanach 1929. (Kövesligethy Radó: A ~) - K-i Egyh. 1934. (Zapotoczky K.: A Gergely-naptár a gör. egyh-ban) - Achelis, E.: The Calendar for the Modern Age. New York, 1959. - Bogoszlovszkije Trudi 1971:7. sz. (Voronov, L.: Kalendarnaja problema...) - Csillagászati Évkv. 1983. (Balázs B.: Ötödik évszázadába lépett a Gergely-naptár) - Fiz. Szle 1983:4. sz. (Barlai K.-Jónás I.: Gondolatok a Gergely-naptárról)