Magyar Katolikus Lexikon > N > nagyszombati egyezség


nagyszombati egyezség, 1615. máj. 6.: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-29) és II. (Habsburg) Mátyás m. kir. (ur. 1608-19) alkudozásait lezáró megegyezés. - Az uralkodók megbízottai (Pécsi Simon kancellár ill. Forgách Ferenc érs.) között III. 8: Galgócon kezdett alkudozást zárta le. II. Mátyás elismerte Bethlent Erdély fejed-ének s fejedelemválasztó jogát, viszonzásul Bethlen és a rendek elismerték Erdély m. koronához tartozását, s megígérték, hogy a kir-t - a tör-öt kivéve - minden ellenségével szemben védelmezik. II. Mátyás lemondott Bethlen javára Váradról, a Részek Báthori Gábor fejed. (ur. 1608-13) halála után 1613. XII: elfoglalt várairól (Huszt, Kővár, Nagybánya) és a máramarosi sóbányákról. Bethlen köteles volt vallásszabadságot biztosítani, így a jezsuiták visszatérhettek s megszerezték a kolozsmonostori tp-ot és isk-t. A felek titkos szerződést kötöttek, mely szerint Erdély különállása addig tart, amíg Buda és Eger tör. birtok. - 1617. III. 14: Prágában Bethlen megbízottai eredménytelenül kérték a ~ ogy. megerősítését, II. Mátyás ígéretére VI. 29: új békealkut kezdtek. 1618. III. 4: a pozsonyi ogy. a ~et nem cikkelyezte be. 88

Horváth M. V:139. (békealku) - Hóman-Szekfű IV:69.