nagykikindai kerület, kikindai kerület, nagykikindai szerb kerület, 1774. nov. 12.-1876. jún. 19.: önkormányzatú közigazgatási terület az egykori Torontál és Csanád vármegye Tisza balparti síkságán. - A hódoltság előtt m-ok, kunok és besenyők lakta földön, 19 osztrák mf² ter-en szervezték. - A tiszai határőrvidék megszüntetése után kincstári föld lett, gyarmatosítására szerb és oláh telepesekkel. Mária Teréziától (ur. 1740-80) 1774. XI. 12: törvényhatósági jogot és más kiváltságokat kapott. Települései: Nagykikinda (székhelye), Kiskikinda (később a basahidi pusztára telepítették), Melence, Taras, Kumánd, Vrányova, Kárlova, Morin, Keresztur és Joszipova. Határait 1780-81: állapították meg. Amikor 1778. VI. 6: a →temesi bánságot visszacsatolták az anyaországhoz, ill. 1779. IV. 23: amikor e ter-en létrehozták Temes-, Torontál és Krassó vm-t, közjogilag ugyan Torontál vm-be sorolták, de különállását megőrizte. 1780-81: kitűzött határainak pontatlanságai rendszeres súrlódásokat okoztak a szomszédos ter-ekkel. 1850-60: a →szerb vajdaság és temesi bánság része, ennek fölszámolásakor visszakerült Mo-hoz. Az 1870:42. tc. önálló törvényhatósággá tette. Ekkor 8,06 osztrák mf² ter-en, 3 járás 10 falujában és 3 pusztáján 62.209 fő élt. Az 1876. V. 29: kerületi közgyűlés 10 tagú küldöttsége módosító javaslatot adott át a m. kormánynak: e szerint a nagy Torontál vm. É-i része legyen Torontál vm. a ~tel, D-i része Horom vm. Nagybecskerek székhellyel, de ezt elutasították. Az 1876. VI. 19-i 36. tc. →Torontál vármegyébe kebelezte be, mely ezzel 3 (nagykikindai, melencei és mokrini) járással gyarapodott. - R.k. híveit a csanádi püspökség gondozta. 88

Nagy 1829. I:395. - Helységnévtár 1858:151; 1873:69. - Sztojakovics Sándor: A ~ mint önálló törvényhatóság. Buda, 1871. - Jorgovits Dusán: Néhány szó a ~ bekebelezéséről és vagyonának természetéről. Nagykikinda, 1876:5. - Szentkláray 1879:49.