Magyar Katolikus Lexikon > N > nőszirom


nőszirom, mocsári (gör. irisz, 'szivárvány', lat. Iris pseudacorus): a nősziromfélék családjába tartozó növény. - a) Rokon fajai: a fekete, názáreti ~, piros-fekete foltos virágú galileai faj; a firenzei ~, olaszliliom későbbi kék-fehér virágú dísznövény; a kerti ~, kék liliom ném. ter-en fölfedezett és kedvelt díszfaj; a palesztin ~ rövidszárú, tölcséres virágú síksági faj; a kálmos illatos gyöktörzsű vízinövény, nem élt a Közel-Keleten. - b) Nevét a →szivárvány (a ~ gör. neve) különböző színeiben pompázó lepelleveleiről kapta. A lat. fajnév azt jelzi, hogy virágzása előtt a vízből kardszerűen kiálló leveleivel a kálmoshoz hasonlít. Magyar nevét sziromszerűen kiszélesedett bibéjének köszönheti. Bár a héber šošan a liliom neve, jelképes értelemben igen sok liliomszerű, sőt egyéb szép virágra is használták, így a ~ra is, ezért azonosítása a szövegösszefüggésektől és a növényföldrajzi adottságoktól függően eltérő lehet (a ~ különféle fajait még a 19. sz. Mo-on is liliomnak v. kardliliomnak nevezték!) Nehezíti a helyzetet, hogy az arab nyelvben a susan név kezdettől az Iris nemzetséget jelöli, a mai héb. pedig irúsz formában a gör. eredetű tud-os nevet vette át. -

c) A Szentírásban. Az ÓSz népe a šošant használta minden liliomhoz hasonló növényre, hiszen a liliomok közül csak a fehér és a görög liliom volt közismert, míg az Iris nemzetségnek mintegy 50 faja virított nagy tömegekben a mezőkön és a cserjésekben. Nem alaptalan tehát az a föltételezés, hogy a šošan, amennyiben nem jelképes értelmű, a legtöbb helyen inkább valamilyen ~fajt jelöl, mint liliomot (vö. Sir 50,8; Neh 1,1; Eszt 1,2; Sir 39,19; Dán 8,2; Oz 14,6). Az Én 5,13: vsz. valamely pirosvirágú ~ról van szó, mert a mirhát csepegő ajkak jobban hasonlíthatók a ~hoz, mint a merevleplű liliomhoz. A búzarakást körülvevő 'liliomok' helyett pedig inkább a száraz helyeket kedvelő palesztin ~ra kell gondolnunk (Én 7,3). -

d) Eu. mérsékelt éghajlatú országaiban a ~-fajokat a kk-ban kezdték termeszteni, és sokáig liliomnak hívták őket. Később hidegtűrő változatai tovább terjedtek É felé. Különösen értékes díszei voltak a nemesi és kir. udvaroknak, tájkerteknek. A ~ méternél magasabb, kékeszöld, kardlevelű, évelő növény. Vastag, húsos gyöktörzse gyorsan terjed az állandóan nedves vízparti talajban, és mindig újabb leveleket és virágokat hoz. Lapított virágtartó szára 12 virágot is hordoz. Hajtása mérgező. Messziről is jól látható, lila erezetű, élénksárga lepellevelei közül a belsők felállók, de vékonyabbak, rövidebbek a szintén sziromszerű termőleveleknél. A nemzetség régóta ismert gyógyító hatásáról. Már Plinius fölsorolja ezeket, amikor a közismert kék liliom hasznát és gyűjtését tárgyalja. A kk-tól a németek kedvelt növénye lett, Linné e kerti fajt Iris germanica néven írta le. - A másik elterjedt régi faj a firenzei liliom. Szárított, őrölt gyöktörzséből fájdalomcsillapító gyógyszert és kék festéket állítottak elő. A sebekre a virág gyógyulást segítő lepelleveleit tették néhány napig. Erősen ibolyaillatú gyöktörzsét, a violagyökeret köhögés, vízkór, görcsös fájdalom, hisztéria és kígyómarás gyógyítására is használták. Rágása megszünteti a szájban a fokhagyma, dohány és más kellemetlen szagot. Fogzás idején a gyermekek nyakába kötötték, hogy rágása tompítsa a fájdalmat és segítse a fogak növekedését. -

e) A ~oknak régóta betegséget gyógyító és rontást távoltartó erőt tulajdonítottak, nem teljesen alaptalanul. Ez okból sokan íriszgyöngyökből fűzött nyakláncokat is viseltek. A gyöktörzs gyöngyszerűen formázott darabjai az ókor hite szerint főként a bőr- és vérfertőzések elkerülését biztosították. Stilizált formáját vsz. ezért vésette koronájára Justinianus felesége, Theodora bizánci császárné. -

f) Mivel a görögöknél az irisz az alvilág kapuja, így a ~ is a halál és gyász kifejezője volt. A ker. szimbolikában a megváltottság miatt a fény és megtisztulás, majd a termékenység, ill. a Szeplőtelen Fogantatás jelképe lett. A ~ „Lajos-virágnak” is nevezett háromágú alakja a kereszténység szimbóluma lett a VII. Lajos fr. kir. (ur. 1137-80) vezette 2. →keresztes hadjárat alatt. A régi fr. címerekben kék alapon elszórt fehér írisz-formák száma fokozatosan 3-ra csökkent. Ez a hármas jelképi forma Anglia régi címerében is szerepel. A fest-ben is gyakori (M. S. mester Vizitáció c. képének alján nagy, nyíló virágú kék liliom). Ky.Z.-S.J.

Lipffert 1976:72. - KML 1986:244. - Kereszty 1998:255.