Magyar Katolikus Lexikon > N > nőrablás


nőrablás: egyházjogi →házassági akadály. - Ezért lehetséges, hogy csak a nők, és nem a férfiak elrablását minősítjük érvénytelenítő házassági akadálynak. Nem tévesztendő össze a →kényszer és félelemmel. Ezek hatását a házasság érvényességére férfiak és nők esetében azonos szempontok szerint ítéljük meg. - A ~ akadálya a nők házasságkötési szabadságát oly módon részesíti különleges védelemben, hogy bizonyos eset-típusokban, amikor a nő szabadságának csorbítása feltételezhető, eltekint a beleegyezés vizsgálatától, s pusztán a körülményekre való tekintettel eleve a házasság érvénytelenségét rendeli el. Az emberiség történetében a házasságkötési szabadság eszményének térhódítása fokozatos volt. A sokfelé még ma is fellelhető stilizált leányszöktetési népszokások gyakran a ~ gyakorlatának emlékei. - Az akadály terjedelme. Egy férfi és egy olyan nő között, akit azért raboltak el v. tartottak legalábbis fogva, hogy vele házasságot kössenek, nem jöhet létre érvényes házasság mindaddig, amíg a nő a rabló v. az erőszakos fogvatartó hatalmában van (vö. 1089.k.). Erre csak akkor kerülhet sor, ha a nő később, a rablótól elkülönítve, biztos, szabad helyen, önként választja a házasságot (uo.). Az akadály akkor is fönnáll, ha az elrablott a rablónak menyasszonya volt, feltéve természetesen, hogy nem színlelt ~ról, leányszöktetésről van szó. A ~nak v. fogvatartásnak fizikai v. legalább erkölcsi erővel kell történnie (pl. fenyegetés, csalás). Akadály csak akkor keletkezik, ha a csalásra rájött nő hozzájárulását nem adja. A rablásra harmadik személy útján is sor kerülhet. Ilyenkor a házassági akadály csak a nő és a megbízó, ill. az olyan férfi között jön létre, akivel való házasság céljából a fogvatartás történt. Mindazokban az esetekben, amikor a ~ kánoni tényállása megvalósul, a házasságra nincsen lehetőség még akkor sem, ha egyébként a beleegyezést nem csorbítja kényszer, félelem (1103.k.) v. színlelés (1101.k. 2.§). - Felmentés. A ~ akadálya alól a felmentés lehetséges. A megadására illetékes hatóság a →helyi ordinárius. Az effajta felmentés mégsem szokásos, hiszen a nő szabadságának visszaadása s így az akadály megszüntetése magától a rablótól függ. E.P.

Erdő 2003:538.