Magyar Katolikus Lexikon > N > német-bánáti végezred


német-bánáti végezred, német-illír végezred, német-szerb végezred (ném. Deutsch-Illyrische Grenzregiment, lat. Germanico Banaticum Regimen Confiniarium), 1774.-1872. jún. 8.: a Magyar Királyság Bécsből igazgatott határőrvidéki közigazgatási területe. - Az Al-Duna balpartja mentén a tör. és rablócsapatok elleni védelem indokolásával hozták létre. Szervezési és gyarmatosítási munkálatok után végleges kialakításakor É-on →Torontál vármegye, K-en az oláh-bánsági végezred, D-en a Duna (mint országhatár az Oszmán Birodalommal), Ny-on a Tisza torkolatvidéke (Csajkás kerület) Duna (péterváradi végezred) határolta. Az 1741:18. tc. 5.§ rendelte el e határőrvidék kialakítását. A Tisza vidéki 9 és az alsó Duna vidék 3 századtelepéről a rác határőröket 1768-74: telepítették a D-i kijelölt ter-re, ahol csak azok maradtak katonai közigazg. alatt, ahol nagyobb katonai oszt-okat helyeztek el, pl. Pancsovában. A ném-ek telepítését 1765-68: nagyrészben a munkaképes, de rokkant katonák telepítésével kezdték. Benépesítették az Al-Duna és a Temes torkolatvidékét, ahol 12, már létező, rácok által is lakott telepes faluban, 557 házban helyezték el őket. 1765-68: e gyarmatosítással 4 század telepítésével mentesítették a segélyezés terheitől az osztr. rokkantak int-ét. 1770-74: megerősítették és kiterjesztették, az ekkor 51 helység ter-ét nevezték el alsódunai v. német-illír határőrvidéknek (Deutsch-Illyrische Grenze), neve 1783-1800. X. 31: német-bánsági canton, 1800-72: német-bánáti végezred. A Karas vize választotta el az oláh-illír végezredtől. II. József (ur. 1780-90) 1774: a karánsebesi ker-ből még 6 falut csatolt a ~hez. - Főparancsnoksága 1807: Pancsova mezővárosban székelt. 45 falujában, 27 pusztáján 162.885, 1813: 174.572 fő élt. 1828: székhelye Pancsova (1219 házban 2781 r.k., 6911 g.kel., 83 g.k, 50 izr. lakossal, minorita ktorral), 53 falujában és 53 pusztáján 119.846 lakossal 1838. XI. 1: Mihajlyevics Mihály temesvári altábornagy javaslatára az oláh-illír végezredben megalakították a német-bánsági zászlóaljat Fehértemplom székhellyel. 1845. VI. 1: a német-bánsági ezred alibunári és delibláti századának és az oláh-illír ezred izbistyei, kusicai, jeszenovai és pozsesani századából ezreddé bőv. 1848. III. 20: Pancsova lakossága tüntetett a m. forr. mellett. A szerb lázadók legyőzése után 1849. V. 9: Perczel Mór (1811-99) honvédtábornok bevette Pancsovát. - 1869. VIII. 19: Ferenc József (ur.1848-1916) elrendelte a Határőrvidék különállásának fokozatos megszüntetését, a polg. közigazg. bevezetését és bekebelezését Mo-ba ill. Horvát-Szalvóniába. 1869: ter. 41,50 osztr. mf², lélekszáma: 97.626 (Pancsova: 16.888), össz. 114.515 fő. - 12 járással, Pancsova sz. kir. várossal, 42 önálló, 2 kapcsolt, össz. 45 településsel 1872. VI. 8: polgáriasították, 5 (kubini, antalfalvai, pancsovai, perlaszi, glogoni) járásra osztott ter-e 1-10. századából alakították ki →Torontál vármegyét. A 11. századát (károlyfalvi járás) és 12. századát (kubini járás) →Temes vármegyébe kebelezték. - R.k. híveit a csanádi ppség látta el. 88

Magda 1819:545. - Nagy 1829. II:154. - Helységnévtár 1873:76. - Szentkláray 1879:47.