Magyar Katolikus Lexikon > N > négy prágai cikkely


négy prágai cikkely, 1420: a →husziták tanításának összegzése. - 1420. VII. 3-VIII. 1: többször átdolgozták a prágai, az orebita és a táborita huszita irányzatok képviselői, mielőtt csehül, lat-ul és ném-ül elküldték az utóbb ~nek nevezett kívánságaikat Zsigmond kir-nak (1420-37: cseh kir.), a hadseregnek és az „egész világnak”: 1. Isten Igéjét a papok szabadon és akadály nélkül hirdessék és prédikálják az egész cseh kirságban; 2. Krisztus testének és vérének magasztos sztségét 2 szín alatt szabadon szolgáltassák ki mindazon hű ker-eknek, akiket ebben halálos vétkük nem akadályoz; 3. sok pap és szerz. világi jogon nagy mennyiségű földi javakkal bír, Krisztus parancsolatjával ellentétben a papi hivatás rovására, s a világi r-be tartozó urak nagy kárára; az ilyen papokat e förtelmes uralkodástól meg kell fosztani, s el kell rendelni, hogy példásan, az evang. szerint éljenek, s térjenek vissza Krisztus és az ap-ok r-jéhez; 4. a halálos bűnöket, kiváltképpen a nyilvános bűnöket és az isteni törv-nyel ellentétes más förtelmességeket valamennyi r-ben azok állapítsák meg és büntessék, szabályosan és józanul, akiket erre hivataluk följogosít, az orsz. rossz és bemocskolt hírneve tisztíttassék meg az egész cseh kirság és a cseh nyelv javára. „... valljuk, hogy ha bármi gonoszságot fedezünk föl a mieink között, azt készek vagyunk kijavítani, s hogy a Szentírás útmutatását és tanítását mindenben szívesen vesszük”. Ezen pontokat mint a nemz. nyilvános hitcikkelyeit szabályként tekintették a béketárgyalások során. 88

Huber II:383. - Kulcsár 1963:125. - Palacký 1984:262.