Magyar Katolikus Lexikon > N > négy megkoronázott


négy megkoronázott (lat. Quattuor coronati), Sztek (†Sirmium, Pannonia, 306 k.): vértanúk. - 4/6. sz. passiójuk szerint Claudius, Castor, Simpronianius és Nicostratus pannóniai kőfaragók, szobrászok. Diocletianus spalatói építkezéseinél dolgoztak, titokban megkeresztelkedtek. Mikor a cs-nál följelentették őket, s ők nem voltak hajlandók megfaragni a gyógyítás istenének, Aesculapiusnak a szobrát, Lampadius bíró megostoroztatta, majd XI. 8: elevenen ólomládába záratta és a folyóba vettette őket. 40 nap múlva egy Nicomedes nevű ffi kiemelte és a házában rejtette el a holttestüket. 11 hónappal később a cs. Rómába ment, s elrendelte, hogy a Traianus-termák mellett Aesculapius-tp-ot építsenek, majd minden katonáját fölszólította, hogy áldozzanak Aesculapius előtt. 4 cornicularius, 'kitüntetett' (innen később a 'megkoronázott' név) katona megtagadta az áldozatot, ezért halálra ostorozták őket, majd a mezőre vetették ki a testüket. Szt Sebestyén azonban Miltiades segítségével a Via Labicana mentén eltemette őket. Mivel a nevüket nem tudták és vtságuk IX. 8: történt, a p. elrendelte, hogy a 4 szerémi vt. neve alatt tiszteljék őket. - Bizonyos, hogy az 5. sz: Rómában tisztelték a ~at. A 6. sz. elején a Monte Coelión egy addigi Aemilianus-baz. a ~ titulust kapta, vsz. az ereklyék átvitele alkalmával. A ~ nevei Rómán kívüli forrásokban tűntek föl, az említetteken kívül Carpophorus, Severianus, Severus és Victor változatban is. Vsz. valójában 2x4 vt. volt: a 4 szerémi kőfaragó és a 4 róm. katona, és tiszt-ük összeolvadt. - Már a kora kk-ban a kőfaragók, építőmesterek patrónusai közé számítottak. Egy m. hagyomány szerint →Tardoson szenvedtek vértanúságot. - Attrib-aik: korona, pálma, kőfaragó szerszámok (Velence, Dózse-palota, oszlopfő, 1400 k.; Nanni di Banco, Firenze, Or' San Michéle, márványcsoport, 1408 k.). Csak a barokk fedezte föl, hogy Jeromoshoz, Mártonhoz, Dömötörhöz és másokhoz hasonlóan ők is a későbbi m. haza földjének szülöttei. Az is lehetséges, hogy a kultusz Buda fölszabadulása után Ny-ról került hazánkba. A budavári Nagyboldogasszony-tp-ban a budai kőfaragóknak és kőműveseknek leginkább bevándorolt ném. és ol. mesterekből álló céhe oltárt állított a ~ tiszt-ére, mert őket választotta égi pártfogójának. - Ü: nov. 8. **-Kalocsai József

Kirschbaum VIII:235.- BS X:1276. - Bálint II:452. - Sachs 1980:294.