Magyar Katolikus Lexikon > N > Nigéria


Nigéria (ang. Federal Republic of Nigeria): szövetségi köztársaság Nyugat-Afrikában. - Határai: Benin, Niger, Csád, Kamerun, Guineai-öböl. Ter-e 923.768 km², főv-a Abuja. Hiv. nyelve az ang. - A 8. sz: hausa államok, a 14. sz-tól szultánságok fejlődtek ki. A 15-19. sz: eu. rabszolgakereskedők jártak partjain. 1823: ang-ok kezdték szerződésekkel birtokba venni, 1861-1906: egész ter-e brit birtok. 1960: független, 1963: közt. 1966: a K-i rész Biafra néven önálló közt. lett, amit 1970-ig tartó polgárháború követett, 1980: 19 szövetségi államból állt. - Az első misszion-ok 1491: megkeresztelték Benin kir-át. 1646: kapuc-ok kezdték újra a térítést, de abba kellett hagyniok. 1842: metodisták, 1846: anglikánok, majd bapt-k kezdtek téríteni. A rendszeres kat. missziót 1860: az Afrikai Missziók Lyoni Társulata kezdte. 1885: a Szentlélek Misszion-ai csatlakoztak hozzájuk. A biafrai háború után 500 misszion-t kiutasítottak ~ból. - Érsségei és ppségei: 1950: Benin City (1994: érsség), Calabar (1994: érsség), Lagos, Ondo, Onitsha, Owerri (1994: érsség), 1953: Jos (1994: érsség), Kaduna (1959: érsség), 1955: Ogoja, 1958: Ibadan (1994: érsség), Umuahia, 1960: Makurdi, 1961: Port Harcourt, 1962: Enugu, Yola, 1963: Oyo, Ikot Ekpene, 1964: Sokoto, Warri, 1965: Lokoja, 1966: Maiduguri, 1969: Ijebu-Ode, Ilorin, 1972: Ekiti, 1973: Abakaliki, Issele-Uku, Minna, 1977: Awka, Idah, 1980: Orlu, 1981: Okigwe, 1987: Ahiara, 1989: Abuja (1994: érsség), Uyo, 1990: Aba, Nsukka, 1995: Jalingo, Kafanchan, Kontagora ap. pref., Osogbo, Otukpo, 1996: Bauchi ap. vik., Bomadi ap. vik., 1997: Abeokuta, 1999: Kano, 2000: Lafia, Zaria, 2001: Nnewi. - 1981: 80, mások szerint 100 mill. lakos (5.316.000 kat.); 1997: 117.897.000 lakos (45% szunnita muszlim, 26% prot., 12% r.k., 11% afrikai ker., 6% törzsi vall.). **

Földünk 1978:263; 2000:263. - Kiss 1978:464. - AP 2002:950.