Nicolaus de Lyra, OFM (Lyre, Évreux m., 1270/75 k.-Párizs, 1349. okt.): egzegéta. - 1300 k. lépett a r-be. A párizsi egy. hallg-ja, ahol 1308-19: és 1326-: teol-t tanított. 1319: Fro., 1324: Burgundia tartfőn-e. A „doctor planus”-nak és „doctor utilis”-nak titulált ~ egzegétaként és apologétaként vált ismertté. Postilla litteralis super totam Bibliam (1322-31) c. főművében, melyet 1339: a rövid Postilla moralisszal egészített ki, a Szentírás szó szerinti értelmét vizsgálta, de nem feledkezett meg a morális-spirituális vonatkozásokról sem. Héber nyelvismeretével az ÓSz eredeti szövegére támaszkodott, magyarázatához Raschi zsidó egzegéta (†1105) →glosszáit is felhasználta, így akarta bizonyítani a zsidóknak, hogy az ÓSz egyes helyeken szó szerinti értelemben utal Krisztusra és az Egyh-ra. A Postilla litteralis széles körben elterjedt, számos nyelvre leford. Paulus de Burgos és Matthias Doering kiegészítéseivel 1471/72: Rómában, 1492: Strassburgban nyomtatták ki. Az 1495-ös velencei kiadás óta a kk. egzegézis másik nagy alapművével, a Glossa ordinariával együtt jelent meg. - ~ további művei: Tractatus de differentia nostrae translationis ab hebraica littera in veteri testamento. (1333, nyomtatásban Rouen, 1512; Alcalá, 1515) - Quaestio disputata contra hebraeos (De adventu Christi). (a kk. zsidóellenes ker. polemizáló irod. alapműve, legtöbbször a Postillával együtt nyomták ki) - Responsio ad quendam iudaeum ex verbis Evangelii secundum Matthaeum contra Christum nequiter arguentem. - Quaestiones. - Oratio ad honorem s. Francisci. - 259 Sermones. **

LThK 1993. VII:858.