Magyar Katolikus Lexikon > N > Nehemiás


Nehemiás (héb. 'Jahve megvigasztal'): perzsa helytartó Júdeában a →babiloni fogság után. - Hakalja fia, Szuzában a perzsa kir. pohárnoka, a fogságból hazatértek közösségének egyik újjászervezője. Kr. e. 445: Niszán hónapban a perzsa udvar felhatalmazottjaként indult Jeruzsálembe. A →szamaritánusok és más ellenséges népek (ammoniták, edomiták) szembeszegülése ellenére 52 nap alatt fölépítette →Jeruzsálem falait (Neh 2-4. f.). Önzetlenül (5,14-19) és körültekintően (7,1-3) védte a szegényeket a gazdagok kapzsiságával szemben (5,1-13), és gondolt a még gyéren lakott városok benépesítésére is (7,4; 11,1). 433 k. visszatért a perzsa udvarba, de előbb még intézkedett a →szombat megszentségtelenítésének felszámolása, az adózás újjászervezése és az idegen népektől való elkülönülés (13,15-31) érdekében; →Ezdrás, →Ezdrás könyve. Élete további folyásáról nem tudunk. A kései zsidó hagyományban Jeruzsálem újjáépítőjeként (Sir 49,13) és szt kv-ek összegyűjtőjeként (2Mak 2,13) tisztelték. Tört. feljegyzéseire nézve →Krónikás. R.É.

BL:1318.

Nehemiás, Neamias (†1077. jún. 9. után): érsek. - A MA-ban 1047-75: egri mpp., 1075-77: esztergomi érs., neve szerepel 1075: a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében. (1047-75: egri ppségét 20. sz. forrásértelmezők nem igazolják.) Utóda (Egerben, ha ott pp. volt, a MA-ban 1075-86: Lázár), a MA-ban Esztergomban 1093: István, Gamsnál 1078: Dezső. 88

Török 1859:23. - Mendlik 1864:28. (6.) (1075: érs.) - Gams 1873:380. (s.v. Neamias; 1075-†1077: érs.) - Pauler I:134. - Schem. Strig. 1918:XXIII. (5.); 1982:28. (6.)