Magyar Katolikus Lexikon > N > Ne temere


Ne temere (lat. 'Nehogy vakmerően'), 1907. aug. 2.: 1. a →házasságkötés formájával kapcsolatos határozat. A házasságkötés érvényességéhez szükséges forma megtartását csak a Trienti Zsin. tette egyetemes egyh. törv-nyé 1563. XI. 11: Tametsi kezdetű határozatával (DS 1816). Eszerint: 1) a házasságkötés érvényességéhez legalább az egyik fél lakóhelye plnosának jelenléte szükséges; 2) a plnos szenvedőleges jelenléte (passiva assistentia) is elégséges; 3) ez katolikus és nemkatolikus felekre egyaránt kötelező ott, ahol a határozatot kihirdetik. - A 19. sz. végére a protestantizmustól érintett területeken annyi kétely merült fel a vegyes házasságok érvényessége körül, hogy szentszéki beavatkozásra volt szükség. Szt X. Pius p. (ur. 1903-14) 1906. VI. 18: Provida konstitúciójával a Ném. Birod-ban érvényesnek nyilvánította a nemkatolikus és vegyes →klandesztin házasságokat, és szanálta az IV. 15. előtt megkötött ilyen házasságokat, ha formahiány miatt voltak érvénytelenek. - A Szentségi Kongregáció e rendelkezést 1909. II. 27: Mo-ra is kiterjesztette. - A lakóhely plnosához kötöttség a 19. sz. végi migráció miatt újabb nehézségeket támasztott, ezért az USA és a párizsi egyhm. számára a Sztszék a lakóhelyi illetékesség megszerzését 1 hónapos tartózkodáshoz kötötte. - Az átfogóbb rendezést X. Pius p. parancsára a Zsinati Kongregáció ~ rendelkezése hozta. Eszerint: 1) a házasságkötés érvényességéhez nem a felek lakóhelye plnosának, hanem a házasságkötés helye plnosának jelenléte szükséges; 2) nem elegendő a plnos szenvedőleges jelenléte (passiva assistentia), hanem neki kell cselekvőleg kikérdeznie és kivennie a felek házasságkötési akaratnyilvánítását; 3) ez a kat-okra mindenütt, nemkatolikusokra sehol sem kötelező. - Míg azonban a trienti forma alól mentes fél a maga mentességét a másik félre is átvitte, addig a piusi formára kötelezett fél az e forma alól mentes féllel is csak e forma szerint köthetett házasságot, kivéve ha valamely helyen a Sztszék másképp rendelkezett. Ily kivételt azonban egyedül a Provida konst. állapított meg, melyet a CIC 1917 eltörölt. Egyébként a ~ rendelkezései nagyrészt az Egyh. Törvénykv-be is bekerültek (1094-1103, 1017. k.). - A hatályos egyhjog szerint a házasságkötés formája alól fölmentés adható. Rendes körülmények között ilyen fölmentést a kat. fél saját →helyi ordináriusa adhat, de csakis →vegyes házasságok esetén (tehát nem tiszta kat. házasságra, mert arra még a mpp. sem engedélyezheti). Ilyenkor az ordináriusnak, mielőtt a fölmentést megadná, meg kell kérdeznie a házasságkötés helye szerinti ordináriust. Még az ilyen fölmentéssel kötött házasságok esetén is szükséges azonban a házasság érvényességéhez valamilyen nyilvános forma. A →püspöki konferenciák feladata olyan szabályok kibocsátása, melyek az ilyen fölmentések megadásának egységes módját hivatottak biztosítani (1127.k. 2.§). - A magyar ppi konf. 1971. VI. 17-i körlevelében úgy rendelkezett, hogy az ilyen fölmentéssel való házasságkötéshez „valamilyen vallásos szertartás is járuljon”. Gyakorlatilag tehát ilyenkor a fölmentés a nem kat. lelkész előtti esküvőt teszi lehetővé (vö. 14.k., 18.k.). Halálveszélyben a forma alóli fölmentés megadására a helyi ordinárius tágabb körű illetékességgel rendelkezik, sőt más szt szolg-ot teljesítő személyek is adhatnak fölmentést az 1079.k. 1-2.§-a szerint. -

2. házasságkötési értesítő. A megkötött házasságot azokba a keresztelési anyakönyvekbe is be kell jegyezni, melyekbe a felek megkeresztelését beírták. Ha valaki nem azon a pléb-n kötött házasságot, ahol keresztelték, a házasságkötés helyének plnosa köteles mielőbb értesíteni a keresztelés helyének plnosát a megkötött házasságról (1122.k.). Ezt az értesítést mondja a m. egyh. köznyelv ~nek. →házasultak anyakönyve E.P.

Serédi Jusztinián: A „~” dekrétum magyarázata, kül. tek. hazánkra. Jogtört. előzmények, a dekrétum szerinti tételes jog és gyakorlati eljárás. Győr, 1909. (Dissz.) - KL III:404. - DMC III:357. - Erdő 2003:567, 575.