Magyar Katolikus Lexikon > N > Naszód megye


Naszód megye, 1926-1940: rumén közigazgatási terület Erdélyben a Nagy-Szamos völgyében. - Az 1925-26-i közigazg. reform →Beszterce-Naszód megye megszüntetésével szervezte, úgy, hogy Bethlen, Kékes, Csákigorbó járásainak több községét a szomszédos zsibói, besztercei és szászlekencei járásokhoz csatolták, ezzel ~ nagyobb lett, mint a volt Beszterce-Naszód megye. É-on Máramaros, K-en Cimpulung, D-en Maros, DNy-on Kolozs, Ny-on Szamos megye határolta. - 1930: lakossága 223.527 fő, anyanyelv/nemzetiség szerint 166.894/162.096 oláh, 20.523/20.923 m., 22.522/22.217 ném., 13.588/18.281 egyéb, 8.517/9.091 zsidó/jiddis, 4565/8471 cigány, 38/57 ruszin/ukrán, 30/55 tót, 12/20 szerb. - Vallás szerint: 5461 r.k., 138.794 g.k., 17.107 ref., 23.769 ev., 109 unit., 9147 izr., 459 bapt., 57 adventista, 28.440 g.kel., 679 egyéb. Székhelye Beszterce, 1930: lakossága 18.379 fő, ebből m. 1879/1765, 1104 r.k., 5045 g.k., 1104 ref., 1372 ref., 6676 ev., 27 unit., 4 bapt., 1 adventista, 1737 g.kel., 2268 izr., 50 egyéb. 88

Korunk 1992:9. sz. - Varga E. IV:375.