Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagyszőlős


Nagyszőlős, Szőlős, Szevljus, v. Ugocsa vm. (Vinohragyiv, Velky Sevljus, Ukrajna): 1. A vár, melynek romjai a Fekete-hegy sziklateraszán állnak, egykor a Tisza jobb partján futó utat és annak átkelőhelyét ellenőrizte. Várnagyát 1308: említik először. 1317: Károly Róbert kir. (ur. 1308-42) megostromoltatta és leromboltatta. Az új vár építésére 1399: a Perényiek kértek engedélyt. A szabályos négyszög formájú (46,9 x 44,8 m) vár sarkain szögletes bástyák, a D-i oldalon kaputorony. A szabálytalan kövekből falazott várból 2 lőréses bástya maradt fenn legjobb állapotban. A vártól É-ra szögletes őrtorony állt, romjain később kis barokk Kálvária-kpnát emeltek. -

2. plébánia a v. egri, majd szatmári egyhm. ugocsai esp. ker-ében. 1262: Zceuleus. 1284: Aszonyságszőlős (királynéi birtoklást jelöl), 1560: ~. 1946: Vinogradov. - A pléb. 1295: már létezett. Tp-át Szűz Mária tiszt-ére szent. Lakói 1550 u. prot-ok lettek. A kat. híveket a ferences szerz-ek gondozták, akiknek tp-át 1693: állították vissza. A plébtp-ot Hám János pp. (1828-57) állíttatta helyre, Jézus mennybemenetele tiszt-ére szent. A pléb-t Fancsika filiájából 1863: állították vissza. A tp. 1959-89: be volt zárva, majd felújították és 1991: Jézus mennybemenetele tiszt-ére szentelték. Kapuja fölött Barkóczy Ferenc (1710-65) esztergomi érs. címere. - Anyakönyvei 1698-tól; 1774-1863: Fancsikán vezették. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1940: m., ruszin, ném., szl., rum. - Filiái 1917: Alsókaraszló, Alsósárad, Felsőkaraszló, Felsősárad, Ilonokújfalu, Kiscsongva, Kiskupány, Kisrákóc, Magyarkomját, Nagycsongova, Nagyrákóc, Ölyvös, Rakasz, Szőllősvégardó, Ugocsarosztoka, Veresmart; 1993: nincs. - Lakói 1940: 1558 r.k., 5769 g.k., 318 g.kel., 61 ev., 1334 ref., 4264 izr., 3 unit., 13 bapt., 11 egyéb vall., össz. 13.331. - Plébánosai 1863: Erber Mihály, 1890: Müller Károly, 1899-1927: Zahoray Pál, 1941: Getlik István, Tomka Imre, 1943: Getlik István, 1943-45: Bártfay Kálmán; 1990-93: Papp Lajos Tihamér. - 1945: Bártfay Kálmán ~i főesp-t koncepciós perbe fogták, több évre ítélték. -

A Szt Cecília-temetőkpnát vsz. a 19. sz: emelték, a plébtp. bezárása után, 1959-91: ~ egyetlen működő kat. tp-a volt. - 3. Szt Bernardin ferences rezidencia és tp. A vártól délre (50-60 m-re) lévő halmon állt a régi ferences ktor, amelyet az obszervánsoknak vsz. Perényi István és felesége, Frangepán Isotta (Erzsébet) alapított az 1500-as évek elején. 1516: a nagybányai őrséghez tartozott. 1525, 1526, 1554: a →szalvatoriánus ferences rendtartomány itt tartotta kápt-ját. 1529-54: ismerjük a guardiánok névsorát. 1535: 11 pap, 2 növ., 9 testvér élt a ktorban. Itt őrizték a mohácsi vész (1526) után Kapisztrán Szt János Szerémújlakról idehozott tetemét. 1559: a rházat a prot-ok megrohanták, a szerz-eket megölték, szétkergették, a szt ereklyéit kútba dobták. A ktor romjait a 17. sz: a barátok szőrcsuhájáról „Kankó várának” nevezték. - 1668:  a szerz-ek visszatértek a város más részébe, Bánffy Gábor volt udvarházába. Tp-ukat Kapisztrán Szt János tiszt-ére szent. 1674: újra távozniuk kellett, 1690: újra visszatértek. 1757: a kapisztránus prov-ba sorolták. 1727-től a pléb-t is vezették. A II. vh. után a tp-ot és a ktort múz-ként használták, 2000 e. visszaadták. 2003: restaurálják. -

4. g.k. esperesség a munkácsi egyhm-ben. Parókiái 1904: Egres, Fancsika, Salánk, Sasvár, Szőlősvégardó, Tiszaújhely, Tiszaújlak. - 5. g.k. parókia. 1771: már létezett. Mai tp-át Nagyboldogasszony tit-ra szent. Anyakönyvei 1804-től. Anyanyelve 1880: m., rutén. - 1949: beszüntették. Simsa Andor parókust az aposztázia elutasítása miatt 25 évre ítélték. A parókia 1989 u. újjászerveződött, a tp. miatt 1993: perben álltak a pravoszlávokkal. - 6. Lakói 1880: 4381; 1890: 5187; 1900: 5743; 1910: 5943 m., 1266 ruszin, 540 ném., össz. 7811; 1943: 10.000; 1944: 13.331; 1969: 19.500; 1989: 3042 m., össz. 24.000; 1991: 3400 m., össz. 24.275. **-H.F.-B.L.B.

Rupp II:392. - Schem. Szat. 1901:85. - Gerecze II:956. - Fridrich II:214. (a Kapisztránra vonatkozó adat: 212.) - Karácsonyi II:185. - Deschmann 1990:139. - Botlik-Dupka 1993:160. - Pápai 2003:52.