Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagybörzsöny


Nagybörzsöny, Pest m.: plébánia az esztergomi főegyhm., 1993. V. 31-től a váci egyhm. nagymarosi esp. ker-ében. - 1293: Bersen, Wersen. 1332: már létezett. Szt István kir. tp-a 1220 k. épült. A tatárdúlás (1241-42) után újjáépítették, ekkor készült a karcsú, ikerablakos, homlokzati torony és a szentély díszes főpárkánya. - 1417: Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) bányajogot adott ~nek, s szászokat telepített le a nemesfémek kitermelésére. 1439: ~t bányavárosként említik (1750 u. bányája kimerült, ~ főként a boráról ismert mezőváros lett). - A betelepítésekkel ~ közp-ja a völgybe tevődött át, az ún. bányásztemplom köré, mely plébtp. lett. Az 1250 k. épült tp. szentélyét megnagyobbították, sokszögzáródású, csillagboltozatos lett, a hajót Ny-i irányba bőv. Kapujának csúcsíves, gótikus pálcatagos kőkerete is ekkor készült, fölötte, a tengelyétől balra csúszva, 1417-ből való bányászcímer. Tit-a Fájdalmas Szűz. A tp-ot a 17. sz: az ev-ok használták, karzatokat emeltek a hosszoldalakon, ablakokat nyitottak a főpárkány alatt. Az 1779: még álló, 3 haranggal fölszerelt harangláb elpusztult; a helyreállítás során újat építettek. Org-ját (1/4 m/r) 1850 k. vsz. Kiszely Károly építette, 1972: Szabó Antal restaurálta. - Mai Szt Miklós-tp-át Batthyány József esztergomi prímás 1782-88: építtette. 3 csehsüvegboltozatos hajóból és szentélyből áll, copf stílusú oltára fölött a főoltárkép Szt Miklós apoteózisát ábrázolja. A szentély bal oldalán Utolsó vacsora, jobb oldalán Krisztus megkeresztelése, az első boltszakasz jobb oldalfalán Szt Imrét, bal oldalon Szt Margitot ábrázoló vászonképek vannak. Org-ját (2/16 m/r) 1787: ismeretlen mester építette, 1965: a FMKV átépítette. Harangjait 1874: 67 cm átm. Walser Ferenc, 1929: 117 és 39 cm átm. Szlezák László, 77 cm átm. a bécsi Josef Pfundner öntötte. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: ném., m.; 1940: m., ném. Anyakönyvei 1689-től. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: ném., m. - Plébánosai: 1892: Kántor Lajos, 1901: Bohnert András, 1909: Novinszky Gusztáv, 1910: Böschatt Ferenc, 1926: Lezsánszky József, 1937: László József, 1948: Soltész István, 1960: Szappanyos Béla, 1974: Horváth Pál, 1975: László Gábor. - Lakói 1840: 653 r.k., 672 ev., 2 ref., 70 egyéb vall., össz. 1397; 1910: 896 r.k., 1 g.k., 15 g.kel., 629 ev., 39 ref., 27 izr., össz. 1607; 1940: 849 r.k., 3 g.k., 1 g.kel., 838 ev., 41 ref., 7 izr., össz. 1739; 1983: 700 r.k., össz. 1003. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 120 tanuló. - A Szt István-tp. falusi tp-aink egyik legszebb Árpád-kori példája: homlokzati tornyos, keletelt, kerítőfallal körülvett. Az alacsonyabb, díszesebb szentélyt szélesebb, magasabb, nyeregtetős hajó követi (3 keskeny tölcsérablakkal) és díszes D-i kapu zárja. A szentély gyémántfrízből, ívsorból álló főpárkány tükreiben 19 magyaros karakterű emberfej látható. Az oszlopok trapéz alakú vállkővel zárulnak. A szentélyt diadalív választja el a hajótól. A torony dongaboltozatos földszintjére a 15. sz: vágott kapun juthatunk be (eredetileg a torony és a hajó között nem volt kapcsolat). **

Gerecze II:379. - Patay 1982. - MKA 2000:410. - Tari 2000:94. - TKMK 188.