Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagyócsa


Nagyócsa, Ocsova, v. Zólyom vm. (Očová, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd besztercebányai egyhm. zólyomi esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1670: építették. Szentélye egyenes záródású, 1 keresztbolttal, csúcsíves diadalívvel. Hármas hajója boltozott, a főhajóban 3 bordátlan keresztbolt, a mellékhajók igen keskenyek, Ny-i tornya szokatlanul tömzsi. A szentély D-i falában lóhereíves nyílású fülke. - A bal oldali, 15. sz. mellékoltár egykor szárnyas volt. 150 cm széles szekrényében szőlőlombos mennyezet alatt a →nagyócsai Mária halála dombormű. Predelláján Mettercia, Szt Joachim és Szt József képe. Oromdísze nincs, tetején Szt Kozma szobra. - A jobb oldali 15/16. sz. mellékoltár szintén szányas volt. 105 cm széles szekrényében Szt Miklós és Remete Szt Antal szobra. Predellájára szegezve, állítólag a régi elégett főoltárból, 3 szárnykép: Krisztus születése, körülmetélése és a Háromkirályok imádása. Tetején Szt János evang. szobra fából. - Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1673: alapították újra. Anyakönyvei 1759-től. Kegyura 1880: Kis Miklós. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Horhát, Kisócsa. **

Némethy 1894:388. - Gerecze II:1078. (s.v. Zólyom-Acsaháza) - Schem. Neosol. 1912:46. - Divald 1999:452.