Magyar Katolikus Lexikon > N > Német Szövetség


Német Szövetség (ném. Deutscher Bund), 1815. jún. 8.-1866. [jún. 14.] aug. 23.: a →bécsi kongresszus (1814-15) határozatai alapján létrehozott államszövetség a fölbomlott →Rajnai Szövetség (1806-13) területén. - Az Osztrák Császárság vezetése alatt a ném. államok Bécsben 1815. VI. 8: írták alá a ~ szerződését. - A ~nek 38 tagja volt: 6 kirság (Au., Bajoro., Hannover, Poroszo., Szászo., Württemberg); 1 választófejedelemség (Hessen-Kassel); 7 nagyhercegség (Baden, Hessen-Darmstadt, Luxemburg, Mecklenburg-Schwerin, Mecklenburg-Strelitz, Oldenburg, Sachsen-Weimar); 10 hercegség (Anhalt-Bernburg, Anhalt-Dessau, Anhalt-Köthen, Braunschweig, Holstein és Lauenburg, Nassau, Sachsen-Coburg, Sachsen-Gotha, Sachsen-Hildburghausen [1826-tól Sachsen-Altenburg], Sachsen-Meiningen); 10 fejedelemség (Hohenzollern-Hechingen, Hohenzollern-Sigmaringen, Liechtenstein, Lippe, Reuss ältere Linie, Reuss jüngere Linie, Schaumburg-Lippe, Schwarzburg-Rudolstadt, Schwarzburg-Sondershausen, Waldeck); 4 birodalmi város (Bréma, Frankfurt, Hamburg, Lübeck), össz. 34 önálló áll. és 4 szabad város. 1817: fölvették Hessen-Homburg tartománygrófságot, 1839: Limburgot. A ~ tagjainak száma az uralkodóházak kihalása miatt története során többször változott, 1863: már csak 35 tagja volt. - A ~ alkotmányát az 1815. VI. 8: kelt Bundesakte tartalmazta, mely szerint bel- és külügyeit a Frankfurtban ülésező Bundestag, az állandó szöv. gyűlés intézte, melyen az Osztrák Császárság képviselője elnökölt. A ~ tagjai lemondtak az egymás elleni háborúkról, elhatározták, hogy biztonsági ügyekben együttműködnek, megtiltották a szöv-ből való kilépést. 2/3-os többségű döntéseik minden tagra kötelezőek voltak. Teljes ülést ritkán tartottak, az ügyeket szűkebb tanács irányította, amelyben a 11 nagyobb áll-nak 1-1 szavazata, a 28 kisebb áll-nak 4-4 kúriába osztva volt 1-1 szavazata. Adókat nem szedhettek. 1819. IX. 20: a ~ a karlsbadi határozatokban szigorította a cenzúrát, betiltotta a diákszervezeteket, korlátozta az egy-ek önkormányzatát. 1821: közös hadsereget állítottak, ennek számára 3-3 hadtestet Au. és Poroszo., 1 hadtestet Bajoro., 3-at a többi áll-ok és a szöv. várak (Mainz, Luxemburg, Landau) adtak. Au-nak csak Tirol, Voralberg és a szudéta tart-ai tartoztak a ~hez; Poroszo-nak a poseni (lengyel) és a két porosz (West- és Ost-Preussen) tart-a nem tartozott a ~hez. - A napóleoni háborúk után a ~nek meghatározó szerepe volt a ném. nemzeti tudat megerősödésében, a ném. egység megteremtésében. 1833. III. 23: porosz kezdeményezésre létrehozták a ném. vámszövetséget (Zollverein), melyhez az Osztrák Császárság és D-ném. áll-ok nem csatlakoztak. - Kirobbant 1848. II-III: a badeni, III. 18-19: a berlini fölkelés, III. 31: összegyűlt a frankfurti 'előparlament' a nemz. egység és az ált. választójog megteremtéséért. V. 15: a II. bécsi fölkelésben az Osztrák Császárság szöv. állammá alakítását követelték. V. 18: az össznémet nemzgyűl. Franfurtban jogi vitákba fulladt. IX. 18: a frankfurti fölkelést a porosz tüzérség szétlőtte. X. 26-31: a III. bécsi fölkelést, 1849: a drezdai, boroszlói, pfalzi, badeni mozgalmakat is leverték. 1849. III. 28: a frankfurti parlament elfogadta az alkotmányt, a ném. ter-et egyesíteni szándékozó 'nagynémet' irányzattal szemben a 'kisnémet' irányzat (ném. egység Au. nélkül) győzött. 1850. XI. 29: az Osztrák Császárság befolyásának növelésével a porosz-osztr. olmützi szerződés helyreállította a ~et. 1865. VIII. 14: a gasteini szerződésben a Dániától közösen elhódított Schleswiget Poroszo., Holsteint az Osztrák Császárság kapta. A poroszok e szerződés megszegése vádjával kiléptek a ~ből. A →porosz-osztrák háborúban (1866. VI. 7-VIII. 23) a königgrätzi osztr. vereség után VIII. 23: aláírt →prágai békében az Osztrák Császárság elismerte a ~ fölosztását, a porosz vezetésű Észak-Német Szövetséget (1867-71), Hannover, Hessen, Holstein, Nassau, Schleswig és Frankfurt am Main Poroszo-hoz csatolását, a „kisnémet” megoldást. Baden, Württemberg és Bajoro. ideiglenesen független maradt. →Német Birodalom 88

Balás György: Az 1866. évi osztrák-porosz háború. Bp., 1894. - Marczali Henrik: A reformok kora. Bp., 1896:53. (No. berendezkedése. A ~.) - Friedjung, Henrik: Harc a ném. hegemóniáért (1859-1866). 1-3. köt. Uo., 1902. - Holstein Gyula: Bismarck diplomáciája a porosz hegemonia kérdésében. 1862-1866. Dés, 1908. - Diplomáciai lex. 1967:407. - Atlas zur Geschichte. Bd. 1. Leipzig, 1976:87.