Magyar Katolikus Lexikon > N > Nárcisszus


Nárcisszus, Narkisszosz: 1. a görög mitológiában gyönyörű, öntelt ifjú, aki minden leányt visszautasított. Reménytelen szerelmében a →nimfák egyike, Echo elátkozta. ~ szerelmes lett a vízben tükröződő saját arcképébe; nem volt képes elszakadni önmaga látványától, ezért vízbe esett és megfulladt. Ahol ~ vízbe esett, virágok nőttek, melyeket a görögök a halál virágainak tartottak, s ~ról neveztek el (→nárcisz). - 2. a Szentírásban előkelő keresztény férfi Rómában. Pál ap. üdvözletét küldte neki és háza népének (Róm 16,11). **