Magyar Katolikus Lexikon > N > Nándorfehérvár


Nándorfehérvár, Bolgárfehérvár, Landorfejérvár, Nandoralben, Alben de Nander (2003: Belgrád, Szerbia): 1. város és végvár a Duna jobbpartján, a Száva Dunába torkollásánál. A bolgárok népesítette vidéket II. Baszileiosz bizánci cs. (ur. 976-1025) 1018: elfoglalta és Mo. elleni támadások kiindulópontjává építette ki. 1071: Salamon m. kir. (ur. 1063-74) szerezte meg, lakóiról kapta a ~ nevet (nándor = bolgár). Várát 1124: a m-ok lerombolták, I. (Komnénosz) Mánuel bizánci cs. (ur. 1143-80) 1153: újjáépítette. Háborúskodás után 1163 nyarán a cs. és III. István (ur. 1162-72) ~ban békét kötöttek, Béla hg. eljegyezte a cs. Mária nevű leányát. A Mánuel halála utáni zavarokban III. Béla (ur. 1172-96) 1182 őszén visszafoglalta a bizánciaktól. - A →keresztes háborúk idején (1096, 1147, 1189) a D-re vonuló seregek egyik állomáshelye. A bizánci birod. megdöntése (1204) után nem az utód nikaiai birodalom (→latin császárság), hanem a megerősödő Bulgária próbálta a m-okat kiszorítani ~ról, kevés sikerrel. A Duna és a Száva jobbparti részén szervezett →macsói bánság egyik erőssége. - IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) Macsóval együtt hűbéresének, Dragutin szerb vajdának (1282-1316) adományozta (ekkor került ~ először a szerbek birtokába), kinek halála után fivére, Milutin sikertelenül próbálta megtartani. Macsóval együtt 1319: már bizonyosan m. birtok. - Zsigmond m. kir. (ur. 1387-1437) ~ igazgatását Lazarevics István despotára (ur. 1402-27) bízta, aki a várat megerősítve székhelyévé tette. A tör. terjeszkedés miatt 1426. V: a tatai egyezményben Lazarevics átadta ~, Macsó és Galambóc várát. - Galambóc várát árulással tör. kézre juttatták, 1427: ~t m. kapitányok védték. ~ volt Közép-Eu. kapuja, ismételt tör. támadások színtere. 1439: Szendrő bevétele után II. Murad (ur. 1421-44 és 1446-51) megszállta környékét, 1451: fél évi ostrom után elvonult. II. (Hódító) Mohamed (ur. 1451-81) 1456. VII: a szárazföld felől sereggel, a Dunán hajóhaddal körülzárta ~t, de Szilágyi Mihály kapitány és vitézei VII. 4-22: ellenálltak az ostromnak (→nándorfehérvári győzelem). XI. 9: a cselszövő Cillei Ulrikot, aki szövetkezett Podjebrád György cseh kormányzóval, itt koncolták föl Hunyadi László hívei. - 1521. IV. 24: az országtanács a hanyag Héderváry Ferenc s a kiskorú Török Bálint helyett Báthory Andrást és Országh Ferencet nevezte ki várkapitányának. A Török család a várra költött 70 ezer Ft-ját követelte annak átadása előtt, a kinevezett kapitányok hivatalukat nem foglalhatták el. I. (Nagy) Szulejmán (ur. 1520-66) Mo. elleni hadjáratában VII. 3: körülzárta ~t. VIII. 1: a 170 ezer fős tör. sereg megkezdte az ostromot, VIII. 8: bevették a várost és a vízivárat, VIII. 27: fölrobbantották a Kőles-tornyot. ~ 700 fős őrsége 72 főre apadt, a m. és szerb lakosok közt viszály tört ki, ezért VIII. 28: a súlyosan sebesült Oláh Balázs al-bán a szerbek kívánságára szabad elvonulásért föladta a várat. A Zimony felé vonuló védőket a tör-ök levágták, ~ szerb lakóit Isztambulba telepítették. ~ból 1521-1867: Dar ul Dzihad (tör. 'a szent háború színhelye'), az É-i tör. hadjáratok kiindulási pontja lett. Első parancsnoka Jahjapasa-oglu Bali boszniai bég. - 2. püspöki székhely: →nándorfehérvári püspökség. 88

Gams 1873:396. - Eubel I:355. - AP 1990:81. (a 9. sz: alapították) - Korbuly 1868:198. - Hóman-Szekfű V:89. - Zay 1980.