🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > munkaszerződés
következő 🡲

munkaszerződés: a munkaadó és munkavállaló(k) megegyezése a munka feltételei és a →bér kérdéseiben.


munkaszerződés: →munkaviszonyt létrehozó írásba foglalt szerződés. – Nagyon fontos, garanciális jellegű szabály, hogy a ~t mindig írásba kell foglalni. Tartalmát tekintve kötelezően meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. Ezen túlmenően meg lehet állapodni, pl. például: az étkezési hozzájárulás, a ruhapénz, az utazási költségtérítés és egyéb kérdésekben is. – A ~ben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A ~ megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól; arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). – Ezt a tájékoztatást legkésőbb munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is köteles a munkáltató a munkavállaló részére átadni. Ha a közöltekben változás következik be, a munkáltató változás hatálybalépését követő harminc napon belül ismételten köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót. – A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. V.G.

Munka törvénykönyve 1992.