Magyar Katolikus Lexikon > M > mogyoródi csata


mogyoródi csata, 1074. márc. 14.: Salamon király (ur. 1063-74) és I. Béla király (ur. 1060-63) fiai: Géza és László hercegek küzdelme. - Előzőleg a hercegi hatalmat fölszámolni szándékozó Salamon 30 zászlóaljjal, ném. és szláv testőrcsapataival vonult Géza ellen, ki csak 4 zászlóaljjal rendelkezett. Géza a Tiszántúl felé vonult vissza, Salamon a Tiszától K-re Kemejnél érte utol és szétverte Géza seregét, melynek egy része át is állt a kir-hoz. Géza maradék erejével Ny felé menekült, és Vác környékén találkozott László hg. és a segítségül hívott Ottó morva hadaival. Salamon és a hg-ek csapatai Mogyoród mellett csaptak össze. - A hercegi sereg legfeljebb 20 zászlóaljat tett ki. Balszárnyán a félelmes hírű, hatalmas termetű László hg. állt, de bátyja, Géza hadijelvényeit viselte, hogy Salamon figyelmét magára vonja. A hg. csapatok közepén Géza, jobbszárnyán Ottó állt. A kir. egységek bal szárnyán Vid ispán, Lászlóval szemben maga Salamon állt, kinek testőrcsapatait a karantán Markvart és a cseh Szvatopluk vezették. Salamon Lászlót támadta meg, akit Gézának vélt. Mikor észrevette, hogy Géza hadijelvényei alatt Lászlóval kerül szembe - vsz. meglepetésében - váratlanul a hercegi sereg közepe felé kanyarodott, ami végzetes hibának bizonyult. Seregrésze Géza és László zászlóaljai közé került, melyek összeroppantották. A csatában vesztes Salamon elmenekült és elvesztette kir. hatalmát. B.A.

Pauler II:665. - Mo. tört. I:884. - Mo. hadtört. I:36. - Kristó 1986:64.