Magyar Katolikus Lexikon > M > merseburgi ütközet


merseburgi ütközet, 933. márc. 15.: a magyarok vesztes csatája (→magyar törzsszövetség hadjáratai). - A szászokkal kötött 9 éves béke lejártával 932: a m. követek fölkeresték I. (Madarász) Henrik ném. kir-t (919-36) és szász hg-et (912-36) a szokásos ajándékokért, de az (miután fölkészült a harcra) megtagadta az ajándékot. 933 tavaszán a m-ok betörtek szász földre. Két részre vált seregük Ny-i részét a türingiaiakkal egyesült szászok megsemmisítették, a K-en maradt sereg III. 15: Merseburg (más forrás szerint a Riade folyó) mellett csapott össze Henrik hadaival. A m-ok szokásos és már ismert cseles megfutása nem hozta meg a várt sikert, mert a szászok zárt rendben egyszerre rohamoztak, pajzsaikkal fölfogván a nyíllövéseket. A színlelt megfutamodásból a m. sereg igazi menekülésbe ment át, mivel nem volt esélye nyílt csatában, közelharcban szembeszállni a nehézfegyverzetű szászokkal. A szászok által fizetett adó (ajándék) véglegesen megszűnt. B.A.

Vajay, Szabolcs de: Der Eintritt des ungarischen Stammebundes in die europäische Geschichte (862-933). Mainz, 1968. - Kristó 1986:37.